Összesen 1153 szavazókörnek juttatja el a választási iroda a Legfelsőbb Bíróság keddi végzését, s az újraszámláláshoz szükséges nyomtatványokat. A feltételek – a jegyzőkönyvvezetőkkel együtt – mindenütt rendelkezésre állnak – jelentette be tegnap Rytkó Emília. Az Országos Választási Iroda vezetője azt mondta, szakmai értelmezése szerint újra kell számolni a voksokat, mégpedig a kórház-privatizáció és a kettős állampolgárság kérdésében is.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanis két határozatot hozott, s mind a két ügyben megsemmisítette a december 5-i országos népszavazás 11-én megállapított végeredményét. Az egyik bírói határozat 1139, a másik 20 szavazókört érint. A 20 között azonban van hat olyan, amely a másik ügycsoportban is szerepel. Ezt tehát figyelembe kell venni.
Az OVI intézkedési tervéből az derül ki, szeretnék, ha lehetőleg péntekig újraszámolnák a szavazatokat, s erről a jegyzőkönyvet is elkészítenék a szavazatszámláló bizottságok. E testületek tagjait mától sorra felkeresik, értesítik a helyi választási irodák, s megismertetik velük az LB új eljárást elrendelő végzését, valamint az OVB levelét. Utóbbi dokumentum kedd este készült, s benne arra kérik a bizottságokat, hogy a legrövidebb időn belül végezzék el az újraszámlálást.
*
Határidőt azért nem tűzött ki sem a választási iroda, sem pedig az Országos Választási Bizottság, mert nem tehette ezt. A törvény ugyanis nem jelöl meg dátumot. Sőt, az 1997-ben elfogadott, súlyos jogi műhibáktól hemzsegő kétharmados jogszabály csak annyiban ejt szót a megismételt eljárásról, hogy közli, ilyen is van – az új eljárást elrendelheti a bíróság. A menetrendről, a tennivalókról, a határidőkről nem emlékezik meg a törvény. Emiatt is hangsúlyozták keddi ülésükön az OVB tagjai, hogy könnyű azt mondani, alkalmazzuk az alapeljárás dátumait. Teljesíteni nagyon nehéz ezt az általánosan érvényes szabályt. Kérdés ugyanis, mikor kezdődjenek a határidők. Az első eljárásban a szavazás napja, s az urnazárás a kiinduló pont, de hol van az már. December 5-ét nem tekinthetik kezdetnek. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntésének keddi időpontját sem, mert a határozatokat csak szerdán, vagy csütörtökön ismerhetik meg a helyi szavazatszámlálók. Azzal persze mindenki egyetértett, hogy a választás eredményének mielőbbi megállapítása alapvető érdek. Ugyanilyen fontos azonban, derült ki, hogy a szavazatok összeszámlálása és erről a jegyzőkönyvek kiállítása szabályosan történjen. Az új végeredményt ugyanis újból a szavazókörökben felvett jegyzőkönyvek szúrópróbaszerű ellenőrzésével állapítja majd meg az Országos Választási Bizottság. Az új eredmény ellen azután újabb jogorvoslat lehetséges.
Az OVB ülésén egyébként ismét felidézték: 1994–98 között mód volt az újraszámlálás elrendelésére, de arra is, hogy az országos bizottság ellenőrizze a szavazóköri dokumentumokat, szavazólapokat. A helyi eredmény ellen külön is bejelenthettek kifogást, s nem kellett ehhez az országos eredmény megsemmisítését kérni. Mindezt eltörölte az 1997-es választási eljárási törvény, amelyet saját kérharmados többségével fogadott el az akkori koalíció. A törvény hézagai arra utalnak, hogy alkotóikban fel sem vetődött: ilyen körülmények között is lesz mód arra, hogy valaki éljen az alkotmányban rögzített jogorvoslati jogával. Az újraszámlálással érintett szavazókörök listáját közzétették a www.valasztas.hu honlapon.
Répássy Róbert (Fidesz) kérdésünkre úgy értékelte a fejleményeket: bízik abban, hogy nem történt tömeges törvénysértés, ám ha mégis bebizonyosodik, akkor a választások tisztaságáért felelős Lamperth Mónika belügyminiszternek vállalnia kell a felelősséget. Nyakó István, az MSZP szóvivője kifejtette: egyelőre még nem lehet törvénysértésről beszélni, a voksok újraszámolása után derül ki, hogy történt-e figyelmetlenség, esetleg bűncselekmény vagy törvénysértés.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
