Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap megbízta az igazságügy-minisztert, hogy dolgozzon ki javaslatot a magukat magyarnak vallók honosításának egyszerűsítésére. Minderről a kormányfő beszélt tegnap a közrádió szokásos miniszterelnöki interjújában. A kormányfő egyelőre nem részletezte, konkrétan mit takarna a honosítás egyszerűsítése. Dávid Ibolya, az MDF elnöke ezzel kapcsolatban tegnap azt nyilatkozta: választ vár arra, hogy a miniszterelnök „milyen kedvezményes honosítást javasol, el kell-e költöznie szülőföldjéről, vagy otthon maradhat szülőföldjén az, aki magyar létére vissza kívánja kérni magyar állampolgárságát”.
A miniszterelnök megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy ha nem lett volna népszavazás, akkor a kormány lehet, hogy nem is foglalkozott volna ezzel az üggyel, mondván, az nemcsak a kormány, de az ellenzék programjában sem szerepelt. Úgy vélte, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének és támogatóinak bocsánatot kellene kérniük a magyar nemzettől. Tagadta, hogy a kettős állampolgárságból akkor lett pártpolitikai ügy, amikor a kormány és az MSZP a nem mellé állt, így szerinte nekik nincs miért bocsánatot kérniük.
A Fidesz szerint a honosítási eljárás egyszerűsítése fontos lépés, de nem oldja meg a határon túli magyarok problémáját – közölte Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Mint mondta, az volna a helyes, ha úgy kaphatnának magyar állampolgárságot a határainkon túl élő magyarok, hogy nem kellene az anyaországba költözniük.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék szerzője, Sylvester Lajos „felszólítja” a magyarországi kormánypártokat: „A nemzetpótló nemzetpolgárságot tartsák meg maguknak. Az egymilliárd forintos induló sebességgel útra tett magyar nemzetiségű román, szerb, szlovák, ukrán stb. állampolgárok megsegítésére szánt összeggel együtt.” A szerző úgy véli: Magyarországnak Európában sincs szüksége a határon túli magyarokra. „Évszázados históriai példáink vannak arra, hogy azok a felmenőink és kortársaink, akik ma nem kapnának a Gyurcsány–Hiller-féle vállalkozásba belépést, az európai kultúra és civilizáció számára hagytak azért magyar ujjlenyomatot. Vegyék úgy, hogy Trianonban ezt is, őket is elcsatolták tőlük. Merjenek kicsik lenni” – írja a Háromszék cikkének szerzője.
Az újvidéki Magyar Szó főszerkesztője, Kókai Péter írásában emlékeztet arra, hogy eredményes népszavazás esetén a parlamentnek „valamikor” „valamilyen” törvényt kellett volna hoznia kétharmados többséggel. Azt firtatja, vajon mikorra lett volna ebből konkrét, hatályos és használható törvény? „A mai Magyarországon nincs kétmillió magyar, aki fontosabbnak tartja a nemzetet, mint saját egyéni (mégoly kisszerű) boldogulását. Ezt meg kell hallanunk, meg kell értenünk, és ennek tudatában kell cselekednünk” – írja más helyütt a lap.
A pozsonyi Új Szó kommentárjában Kocur László azt írja, sokakban joggal kelt visszatetszést, hogy Magyarország miniszterelnöke a „legsötétebb szociális demagógia érvrendszerével” a nem mellett tette le voksát a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Az egyetlen szlovákiai magyar napilap főszerkesztője sovány vigasznak találja, hogy a kettős állampolgárságra többen mondtak igent, mint nemet, s bár „ha a világnak nem is lett vége, az mindenképpen bizonyos, hogy új időszámítás kezdődik a magyar–magyar kapcsolatokban. Az anyaország ugyanis most egyértelműen tudtunkra adta: nem kér belőlünk” – írja.
Vizsgálatot indít az MTV elnöke, Rudi Zoltán annak kiderítésére, hogy sérült-e a nézők tájékozódáshoz való joga, illetve megfelelő időben és megfelelő módon kaptak-e információt a köztévé nézői a népszavazás eredményéről. Arra is kíváncsiak, hogy az RTL Klubban szereplő Hajós András miként jelent meg a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorában.
