Hadat üzennek a seftelőknek

Rendkívül feszített munkavégzéssel sikerült csak teljesíteni a pénzügyőröknek az idei jutalmakért előirányzott bevételi tervet. A jövő esztendő az ez évinél is nehezebb lesz: a tervezett jövedékiadó-bevétel 17 milliárd forinttal magasabb az ideinél, míg vámként havi átlagban már csak hárommilliárd forintot tudnak majd realizálni. Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vezetője szerint a 2005. évi tervteljesítés érdekében hatékonyabbá kell tenniük szolgálatukat.

Csákó Attila
2004. 12. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most kicsit hátradőlhet a székében, hiszen teljesítették az idei bevételi tervet. Ugyanakkor az ezért járó év végi jutalomnak csupán 80 százalékát kapják meg…
– Az éves vám- és jövedéki bevétel meghatározott mértékét, 89 százalékot – azaz 37,83 milliárd, illetve 588,91 milliárd forintot – kellett elérni november 30-ig a jutalomért. A tervet túlteljesítettük. A jutalommal kapcsolatban azt gondolom, az évközi problémák miatt reális ez az arány.
– A pénzügyminiszter meghatározta, hogy a vámosok hatékonyabban szedjék be a jövedéki adókat. Nem gondolja, hogy csökkentett létszámmal a feketepiac, az illegális tevékenység elleni fellépés inkább szélmalomharc, s látványos eredményt csak a jövedéki adó szintje és az áfakulcs csökkentésével lehetne elérni?
– Azt gondolom, a feketegazdaság ellen fel kell lépni és hatékonyabbnak is kell lennünk. Ha a célokat kisebb létszámmal, kisebb költségvetési forrás felhasználásával tudjuk megoldani, akkor váltunk hatékonyabbá. A forgalmak legális csatornákba terelésével a bevételek növekednek, sor kerülhet a közösségi kiadások növelésére és/vagy az adózók terheinek csökkentésére, ami elvben valóban az önkéntes jogkövető magatartásra, a közterhek önkéntesebb vállalására ösztönöz. Ugyanakkor az EU-ban meghatározták a dohánytermékek minimális adószintjét, s a jelenlegi magyar szint még mindig ez alatt van. Derogációt pedig 2008-ig kaptunk.
– A dohányboltosok felháborodottan azt mondják: a testület által sikersztorinak elkönyvelt Tabak-akciók ellenére számos piacon még mindig lehet a hazainál jóval olcsóbb román és ukrán füstölnivalót vásárolni. Ezt én is alá tudom támasztani, hiszen nemrég a járőrszolgálattal egy akción vehettem részt, s amíg az ön kollégái a piacon belül ellenőriztek, engem a bejárati kapuban az illegális árusok cigarettával kínáltak. Elegendő a létszám a feladatokhoz?
– Örülnék, ha több kolléga tudna dolgozni ezen a területen, de a mi feladatunk az, hogy a lehetőségekből a leghatékonyabban gazdálkodjunk. Tapasztalataink szerint a célzott, kockázatelemzésen alapuló akciók sikeresebbek, mint ha a kisárusokat vennénk górcső alá. Persze az utóbbiak mind teljesebb ellenőrzésére is törekszünk, de a korlátozott lehetőségek miatt prioritásokat kell felállítanunk, követnünk.
– Király László György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke a közelmúltban azt mondta: saját hivatalánál további létszámcsökkentést csak úgy tart elképzelhetőnek, ha a feladataik is csökkennek. Ebben a kérdésben mi az ön álláspontja?
– Mi is gondolkodunk feladatcsökkentésen, feladatleadáson is. A leépítések után kialakult létszámmal azonban még el tudjuk látni a jelenlegi feladatainkat, az új kihívásokat pedig átcsoportosítással oldjuk meg. A jövőben csökkenő vámfeladatokkal és tovább bővülő jövedéki ügyekkel kell számolnunk.
– Vannak a testületen belül, akik úgy látják, a jövedéki területen a létszámbővülés csak virtuális, igazából nem foglalkozik jelentősen több vámos e szakterülettel.
– Mihez képest? A változás megértéséhez tudni kell, hogy a pénzügyőrségnél különböző beosztási kódok vannak. Ez nem feltétlenül tükrözi azt, hogy az adott kóddal rendelkező kolléga milyen feladatot lát el. Például számos rendészeti kódos, vagy határszolgálatot ellátó pénzügyőr ma már jövedéki ügyekkel foglalkozik. Összesen 2500-an dolgoznak e területen.
– A járőrszolgálat január 1-jei átszervezésének mi a szakmai indoka?
– A rendészeti tevékenységünk súlypontja is egyre inkább Kelet-Magyarország. A létszám ezekben a régiókban nem tette lehetővé a mobil ellenőrzőcsoportok létrehozását. Ezért nyugatról és északról vezénylünk át kollégákat, akik a régiós parancsnokságok alá fognak tartozni.
– Vállalják?
– Igen, de ennek vannak törvényi korlátai. Például fél évnél tovább nem tarthat a vezénylés, drágább ez a megoldás és a speciális helyismeret sem hasznosulhat.
– Nem jelent majd problémát, hogy a régiós parancsnokság alacsonyabb rendfokozatú pénzügyőre fogja irányítani a magasabb rendfokozatú pénzügyőrt?
– Ez nagyon ritkán fordulhat elő, ugyanis magasabb beosztásokhoz magasabb rendfokozatok is társulnak. Előfordul azonban, hogy rátermett, képzettebb fiatal kollégák gyorsabban haladnak magasabb beosztások felé, mint a korban és rendfokozatban előrébb tartók. Így kivételesen akár alacsonyabb rendfokozatú parancsnoknak is lehet magasabb rendfokozatú beosztottja.
– Az informatikai osztályra érettségizett munkatársakat több százezer forintért vettek fel, miközben a több éve ott dolgozók bére nagyon messze van e szinttől. Ez nem okoz belső feszültséget?
– A hivatásos állomány illetményét a jogszabályok viszonylag szigorú keretek között tartják. Ugyanakkor dolgozunk egy saját fejlesztő és üzemeltetői stáb kialakításán, mert olcsóbb, ha saját munkatársakat foglalkoztatunk, mintha küldő vállalakozót bíznánk meg. A szakértelemért nekünk is annyit kell fizetnünk a munkaerőpiacon, mint másoknak, ezért bizonyos vélt sérelmek kialakulhatnak.
– Ön többször azt hangoztatta, növelni kell az állomány anyagi megbecsülését. Mit tett ennek érdekében?
– Jövőre ötszázalékos béremelést hajtunk végre. Ennek egy részét a hatékonyság javításával nekünk kell kigazdálkodnunk. Azt tervezzük, új érdekeltségi rendszert vezetünk be, amely átláthatóbb és egyértelműbb lesz, ahol lehet személyre szabott terveket készítünk a célok eléréséért.
– Idén nem volt negyedéves jutalom…
– A negyedévi jutalom az elvárások teljesítése esetén jár, erről a parancsnokok döntenek, s ennek fedezetét saját bérkeretünkből tettük félre a korábbi évekhez hasonlóan. Ebben az évben is a korábbi szintű, mértékű negyedéves jutalmak kifizetésére került és kerül sor. Mivel a leépítés fedezetének egy részét nekünk kellett kigazdálkodni, ezért az év első felében a jutalmazásra rendelkezésre álló keretet nem lehetett még pontosan látni, de az év végéig sikerült a megszokott mértékű és négyszeri jutalom kifizetéséhez szükséges összeget kigazdálkodnunk. A november végi bevételekhez kötött jutalom ezen felül illeti meg az állományt.
– Ha ennyire a bevételek kerülnek a fókuszba, marad-e pénz a rendészeti területre, például a drogellenes küzdelemre?
– Marad, és kell is maradnia, mert rendkívül fontos területről van szó.
– Ismeretes, májusban – az uniós csatlakozást követően – komoly problémák voltak az 1,3 milliárd forintba került informatikai rendszerükkel. Ön május első napjainak egyikében az egyik napilapnak adott interjúban az informatikai rendszerről rózsás képet festett, s azt nyilatkozta, a felkészülés sikeresen megtörtént. Nem gondolja, hogy kollégái – szándékosan vagy véletlenül – félretájékoztatták? Továbbá ön később kilátásba helyezte, hogy a döcögősen működő program miatt a szoftver árát és a telepítési díj egy részét nem fizetik ki a fejlesztőnek. Mi lett a vizsgálat sorsa, eredménye?
– Komoly felkészülésen voltunk túl, ám a munkának a jogszabályalkotással kell kezdődnie. Az EU is azt javasolta, a csatlakozás előtt két évvel korábban legyenek meg a jogszabályok, hogy legyen idő a felkészülésre. A jogszabály elfogadása viszont nem egyszerűen zajlott. Ehhez képest kell mérlegelni, hogy a külsős fejlesztő cég mennyire tett eleget kötelezettségének. Végül az összegből nem tartottunk vissza egyetlen forintot sem, mert a fejlesztőkonzorcium szerződésszerűen teljesített. Egyébként terveztük az új rendszer auditálását, ám ez túl sokba került volna, így egyelőre nem történt meg. Nem gondolom, hogy félrevezettek volna, hiszen kollégáim mindent elkövettek a sikerért, s a tesztelés alkalmával felmerülő hibákat a fejlesztő cégek folyamatosan javították. Ugyanakkor a gondok csak a terheléskor, napok múlva, egy-két hét alatt jöttek elő. A problémát annak idején az is befolyásolta, hogy ügyféloldalon sem álltak rendelkezésre olyan kitöltőprogramok, amelyek segítették volna az ügyek haladását.
– Korábban szó volt arról, hogy a jelenleg hét ingatlanban működő országos parancsnokságot egy helyre költöztetik.
– Ez a törekvésem él, s a Pénzügyminisztérium is támogatja. Az átszervezésre – adásvételre – a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVI) keresztül próbálunk megoldást találni.
– Lát arra esélyt, hogy az APEH és a VPOP összeolvadjon?
– Számtalan olyan feladat van, ahol öszszefüggések, kapcsolódó feladatok vannak a pénzügyigazgatásban. A vámosok ellenőrzései támogathatják, képbe helyezhetik az adóhivatalt, ám összeolvadásról nincs szó.
– Korábban terv volt, hogy az Európai Vámakadémiát hazánkban hozzák létre. Mi van az elképzeléssel?
– Erről nem tettünk le, ám a jelentkezők között olyan erős versenyzők is vannak, mint a britek, a németek vagy a franciák. Most az elképzelések egy virtuális akadémiát preferálnak, s egységes távoktatási rendszerben tervezik a pénzügyőrök képzését.
– Az ön beosztottai nemrég arról panaszkodtak, hogy a szolgálati járművekbe egyes alkatrészeket nekik kell megvásárolniuk, s hosszú idő telik el, míg jogos követelésüket a testület kifizeti számukra. Mindez a költségcsökkentés eredménye?
– Előfordul, hogy a kollégák saját pénzükből fizetik ki a váratlanul jelentkező költségeket. Az összeget azonban minden esetben tisztességesen kifizetjük számukra. Az átutalás csúszása nem tömeges jelenség, az csak egyszer-kétszer fordulhatott elő. Működésünkhöz a források elegendők, kifizetetlen tartozásunk nem keletkezhet.
– A jövő esztendőre a működési költségek elengendők lesznek?
– Arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb költségvetési forrás felhasználásával a leghatékonyabb működést érjük el. Azt gondolom, vannak még tartalékaink, s arra is van lehetőség, hogy átszervezéssel csökkentsük költségeinket.
– Mennyiben tartható, s mi alapján számolják ki a pénzügyőrség által befizetendő jövő évi bevételi elvárásokat?
– A költségvetés bevételeit a megfelelő adónemek tekintetében a várható forgalmi adatok és működési környezet hatásainak, valamint az adótételek alakulásának együttes hatásaként számítják. A jövő évi tervezett jövedékiadó-bevétel 17 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Az uniós csatlakozás óta havi átlagban hárommilliárd forint vámbevétel gazdagította a nemzeti és az uniós költségvetést, ami irányadó lehet a jövő évi várható bevételekhez. Ennek jövőre is csak negyede marad a hazai költségvetésben.
– De a terv tízmilliárd.
– Igen, ismét rá kell tennünk egy lapáttal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.