A budapesti Szent István-bazilikában az első karácsonyi nap kezdetén Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek rávilágított, hogy az angyalok éneke – „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek” – nem jámbor óhajt, nem is parancsot fejez ki. A kijelentő mód arról árulkodik, hogy a betlehemi gyermek születésével megvalósult mindez. Ami az Isten és ember közötti békességet illeti, az csak a Messiás eljövetelének figyelembevételével, a bűnök bocsánatával állhat helyre.
A Magyarországi Katolikus Egyház prímásának szentbeszéde azt az intést is tartalmazta, hogy ne zaklatott idegrendszerünk pillanatnyi indulatai szerint éljünk, hanem határozottan és szelíden kövessük Isten akaratát. Erdő Péter karácsony éjféli homíliájának további üzenete volt, hogy a külső nehézség és fenyegetettség állapotában is eligazít az Istennel való találkozás, valamint hogy Krisztusban, a megtestesült Igében lehet igazán testvér minden ember.
„A népszavazásról prédikált Bölcskei Gusztáv” – ezzel a célzatos címmel jelent meg tegnap egy internetes újság híradása a debreceni Nagytemplomban 25-én délelőtt tartott ünnepi istentiszteletről. Valójában a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének Krisztus-központú prédikációja a felebaráti szeretet vonatkozásában tért ki az anyaország által be nem fogadott határon túli magyarokra. Bár egy illúzióval szegényebbek, de a több felelősségvállalás fölismert lehetőségével gazdagabbak lettünk december 5-e után – láttatta a református püspök.
*
Prédikációjának eme pontján Bölcskei Gusztáv az igennel szavazó debreceni polgárok kérésének engedve megkövette a környező államokban élő kisebbségi magyarokat.
Csak a világosságot hozó ünnep a maradandó – állította szembe a karácsonyt a református egyházzsinat lelkészi elnöke november 7-ével, amelynek megünneplését a napokban az orosz duma döntése megszüntette. Isten az emberré lett Jézus Krisztusban példát adott az egyedül helyes alkalmazkodásról, ami csak az önkéntes szeretetből fakadhat. Bölcskei püspök arra is figyelmeztette a híveket, hogy azoknak, akik elhiszik Krisztus üzenetét, miszerint vele világosságban lehet járni, soha nem szabad a sötétséget világosságnak, a világosságot pedig sötétségnek mondaniuk.
D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, aki a felekezet budavári templomában tartotta a karácsonyi fő istentiszteletet, a nagy bevásárlóközpontokat a posztmodern világ hamisan csillogó szentélyeinek nevezte, és kifejezte óhaját: bárcsak minden vasárnap zárva tartanának, hogy Isten örök szentélyébe mind többen és többször beléphessenek. Az elnök-püspök prédikációjában a Bibliát úgy láttatta, mint amit a keresztények szent örökségként ajándékba kaptak, egyetlen tájékozódási lehetőségként. Szólt a várandós Mária férjének, Józsefnek az élethelyzetéről, aki kétségei közepette sem gondolkozott a magzat elvetéséről, amint az a nem kívánatos terhességek világában megszokott. D. Szebik Imre arra hivatkozva, hogy az angyal (angelos) szó küldöttet, követet jelent, kinyilvánította, a keresztyéneknek is angyalokká, vagyis Isten szándékáról terveiről szólni tudó teremtményekké kell lenniük.
A Bécsi kapu téri evangélikus templomban az is elhangzott, hogy Európa régi, keresztyén lakosságának segítő szeretettel kell fordulnia a migráció révén ide érkezettekhez. Elemi jelentőségű társadalmi feladatként jelölte meg a mai fiatal korosztályok értékekre nevelését, a reklámok és a korszellem megtévesztő propagandájával szemben. Az evangélikus egyház elnök-püspöke kimondta: a posztmodern ember csak magára gondolva a halál kultúrájának országútján menetel, holott a jó irányt akkor tartjuk, ha a karácsonyi barlangistállótól a kereszthez – a szeretet és irgalom örök forrásához – igyekszünk.
Vezércikk a 7. oldalon
Karácsonyi áldás. A békéért, a párbeszédért emelte fel szavát II. János Pál pápa hagyományos karácsonyi üzenetében. A katolikus egyházfő karácsony első napján a római Szent Péter-bazilika előtti emelvényről adta urbi et orbi áldását a városra és a világra, majd 62 nyelven, köztük magyarul köszöntötte a híveket.
