Kazah eljárás Soros ellen

Bűnvádi eljárást indított adótartozásra hivatkozva a kazah pénzügyőrség Soros György amerikai milliárdos kazahsztáni alapítványa ellen. Amint azt a kazah pénzügyőrségen elmondták, az alapítvány 2002 óta nem fizetett be mintegy 600 ezer dollár adót. A hatóság azzal indokolta álláspontját, hogy a Soros Alapítvány helyi kirendeltségét jogi személyként jegyezték be a közép-ázsiai országban, ezért nem vonatkozik rá az a kazah–amerikai megállapodás, amelynek értelmében a segélyezéssel foglalkozó tengerentúli szervezetek és azok nem kazah állampolgárságú személyzete mentesül a helyi adók megfizetése alól.
*
Az alapítvány képviselői korábban megpróbáltak panaszt emelni az adóellenőrzés ellen a kazah pénzügyminisztérium adóügyi bizottságánál és egy kazah bíróságon is, erőfeszítéseik azonban eredménytelenek maradtak. Az alapítvány 1995 óta működtet kirendeltséget Kazahsztánban, s már több mint 45 millió dollárt költött különféle civil szervezetek támogatására.
Szakértők már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy a közép-európai országok után Soros György érdeklődése fokozatosan a posztszovjet államok irányába fordult. A közelmúltban történt grúziai politikai fordulat mögött is sokan őt, pontosabban a pénzét sejtették. Erre utal az a körülmény, hogy 2002 júniusában Soros személyesen nyújtotta át Budapesten a Nyílt Társadalom-díjat egy bizonyos Mihail Szaakasvilinek, aki hamarosan államfő lett Grúziában. Sevardnadze egykori grúz elnök szerint Soros a Kmara nevű radikális ifjúsági mozgalmat is finanszírozta, mint ahogy az új hatalom fizetését is egyéb amerikai alapítványok mellett részben ő biztosítja. Kiterjedt pénzügyi manővereket folytat a milliárdos más országokban is, ahol szervezete, a Nyílt Társadalom Intézet által támogatott civil egyesületek meghatározó politikai szerepet játszanak. Belgrádban 1999-ben az Otpor mozgalom részt vett Milosevics megbuktatásában, tavaly ősszel Grúziában a Kmara nevű szervezet állt a változások mellé. Fehéroroszországban Zubr (Bölény) néven léptek fel graffitirajzoló fiatalok, igaz, végül nem tudtak számottevő ellenállást szervezni. Ukrajnában Porának hívják a főleg egyetemistákból álló ellenállókat.
Ami a milliárdos üzletember ukrajnai kapcsolatait illeti, a helyi sajtó egy része váltig állítja, hogy az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta Soros egymás után vásárolta meg az erre kapható ukrán politikusokat és értelmiségieket. Az ő segítségükkel működteti Ukrajnában a már említett Újjászületés Alapítványt, amelyet általánosan afféle előretolt helyőrségnek, Soros nagyra törő gazdasági és politikai tervei kikövezőjének tartanak. Ráadásul a milliárdos folyamatosan bírálja Leonyid Kucsma politikáját, a Financial Timesban írott cikkében például a belarusz állami modell átvételével vádolta meg az elnököt, majd lemondását követelte. Most úgy tűnik, Ukrajna után Kazahsztánban sem kérnek Soros Györgyből.