Egy úgynevezett felzárkóztatási program kidolgozására kötelezi a 2003 decemberében elfogadott esélyegyenlőségi törvény az ötvennél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szerveket és az állami cégeket. A programmal a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a romák boldogulását kívánják szolgálni leginkább. Ahhoz azonban, hogy a munkahelyek vezetői eldönthessék, mit tegyenek a hátrányok csökkentéséért – a pozitív diszkriminációért –, tudniuk kell, kik kívánnak részt venni a programban. Ehhez nyilvántartást kell készíteni.
A származásra, az etnikai hovatartozásra és az egészségi állapotra utaló információ azonban különleges, szenzitív adatnak minősül. Az a törvényi előírások szerint csak rendkívüli gondossággal gyűjthető össze és kezelhető. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak elmondta: kizárólag önkéntes nyilatkozat alapján rögzíthető az, hogy például a munkavállaló a roma etnikumhoz tartozik, fogyatékkal élő beteg.
Az adatkezelés célhoz kötöttsége ezekben az esetekben még szigorúbb, mint máskor – tette hozzá. A munkáltató ugyanis többféle célból vezet nyilvántartást a dolgozóiról. Az információkat adott esetben akár létszámleépítéshez is felhasználhatja. A biztos rámutatott: a származásra és az egészségi állapotra vonatkozó különleges adatot a munkáltató kizárólag a felzárkóztatási programhoz alkalmazhatja. Még az adott munkahelyen belül sem közölhetők az adatok más osztályokkal, személyekkel. A munkahelyeknek elemi érdekük a szigorúan őrzött, elkülönült adatkezelés. A januártól működő Egyenlő Bánásmód Hatóság ugyanis bírsággal sújthatja azt a munkáltatót, amelyik egészségi állapota vagy származása alapján mond fel valakinek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
