A központi költségvetés kétmilliárd forintot szán a két új ítélőtábla felállítására és jövő évi működtetésére. Emellett Győr és Debrecen is kinyitja a pénztárcáját. Azonkívül, hogy mindkét önkormányzat telket adott a székházak építéséhez, az alföldi város még csaknem félmilliárd forint készpénzzel is támogatta az indulást. Győr is több millió forintot áldoz az igazságszolgáltatás céljaira.
Januártól 39 bíró dolgozik a két új ítélőfórumon: Debrecenben 25-en, Győrött pedig 14-en ölthetik fel a táblabírói talárt. A tábla fellebbezéseket bírál el olyan ügyekben, amelyekben a megyei bíróságok ítélkeztek első fokon. A városi és a megyei bíróságok rendszere – az 1950 óta tartó szünet után – másfél évvel ezelőtt egészült ki. Akkor a fővárosi, a szegedi és a pécsi tábla kezdte meg működését.
*
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke lapunknak azt mondta: a bíróságok mostantól naprakész munkát végezhetnek. Az elsőként felállított három új tábla lényegében elvitte a 2-3 éve ott várakozó, elintézetlen ügyeket az LB-ről. Az igazságszolgáltatás legfelső fóruma most már csak a jogerős ítéletek felülvizsgálatát végzi, s a jogegység megteremtéséért dolgozik. A főbíró szerint a következő lépést a jogalkotásnak kell megtennie: ismét el kell osztania az ügyeket, ügytípusokat a városi, a megyei és a táblabíróságok között. A hatáskörök ilyen átrendezése után a városi és a megyei bíróságoknak nem kell majd aránytalan terheket viselniük. Büntetőügyekben emellett sor kerülhet a kétfokú rendes jogorvoslat bevezetésére. Vagyis: a városi ítélet ellen a megyei bírósághoz, onnan pedig a táblához fellebbezhetnek az ügyfelek.
Utóbbi megoldást különösen fontosnak tartja Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Az ismert védőügyvéd szerint a táblák felállításának eleve az volt az egyik fő indoka, hogy a bűnügyekben a mainál teljesebben érvényesüljön a jogorvoslat. Bánáti szerint a táblabíróságok egyébként már eddig is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen az ügyfeleknek nem kell évekig várniuk a jogerős ítéletre. Ez – mint mondta – különösen a cégügyekben és a gazdasági perekben fontos.
Arra a kérdésünkre, mikor lesz a fővárosi táblának saját székháza, Lomnici Zoltán nem tudott válaszolni. A tábla egyelőre bérelt épületben működik. Szerinte időszerű lenne, hogy az igazságszolgáltatás visszakapja a Kúria 1950-ben elvett Kossuth téri épületét.
Fideszes kérdés Hillerhez. Szóbeli kérdést intéz Hiller István kulturális miniszterhez a Kúria ügyében Halász János, a Fidesz képviselője – tudtuk meg. Ismert: a Parlamenttel szembeni patinás épületet vissza szeretné kapni a Legfelsőbb Bíróság. A debreceni honatya nem tartja egyértelműnek azt a választ, amit írásbeli kérdésére kapott. A levélből ugyan kiderült: a miniszter nem támogatja, hogy a Néprajzi Múzeum tovább terjeszkedjék a volt Legfelsőbb Bíróság székházában. Ám azt nem tudni, megteremti-e a kormány a feltételeit, hogy másik, méltó helyre költözhessen a múzeum. A Fidesz képviselője lapunknak azt mondta: a Kúriát szerinte vissza kell adni a helyhiánnyal küszködő bíróságoknak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
