Kipa, babakocsi, Kalasnyikov

Mi vagyunk az antiszemitizmus elleni legjobb fegyver – jelentette ki lapunknak Eran Sternberg, a Gázai övezetben élő zsidó telepesek szóvivője. A harcias, mintegy nyolcezer fős csoport érdekeit a külvilág felé képviselő telepes elmondta: szép számban élnek az övezetben magyarok is, igaz, ők már csak nyelvükben számítanak honfitársainknak.

2004. 12. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Semmi értelme a gázai területeket átadni a palesztinoknak. Ez nem más, mint a kormány próbálkozása, hogy a terrorizmustól megszabaduljon. Így viszont hatalmas antiszemita hullámot indíthat el a nagyvilágban – vélte a Saron-kormány kivonulási tervéről a szóvivő. Elmondta, a kivonulás nem hoz békét, csak Izrael gyengeségét bizonyítja. Szerinte az antiszemitizmus akkor volt a világon a legnagyobb, amikor Izrael államot még nem kiáltották ki, a gyűlölet pedig akkor volt a legalacsonyabb szinten, mikor 1967-ben győzött az ország az arabok ellen. Mi jelképezzük Izrael erejét, ezért egyben a legjobb fegyver vagyunk az antiszemitizmus ellen – közölte Eran Sternberg.
Elmondta, semmiféle problémájuk nem volt palesztin szomszédaikkal a korai években, az 1967-es háborút követően. Együtt éltek, kereskedtek egymással, barátok voltak, ám az első intifáda 1987-es kirobbanását követően szerinte elromlott minden. A korábban barátságos palesztinok harcolni kezdtek. Komoly problémának nevezte, hogy az új nemzedék már szinte belenő a terrorizmusba, így közülük senkivel sem lehet beszélni. Erre a jövőben sem látott sok esélyt, így szerinte talán soha nem lehet béke a palesztinok és a zsidó telepesek között. – Nekem személyesen semmi problémám nincs a palesztinokkal – szögezte le a szóvivő. – Ugyanakkor egy centit sem fogunk odaadni a szülőföldünkből. Minden zsidónak joga van ott élni Izrael földjén, ahol akar – húzta alá Eran Sternberg. – Meg kell nézni, mi történt Tel-Avivban és Jaffában. Amikor száz évvel ezelőtt ide érkeztünk, csak néhány ház volt Tel-Aviv Jaffa nevű arab város mellett. Jelenleg néhány ezer izraeli arab él Jaffában, míg Tel-Aviv hatalmas zsidó várossá fejlődött – világította meg a helyzetet a szóvivő. Elmondta, szerinte ez az egyetlen lehetőség, hogy Izraelt zsidó többségű területté tegyék. – Négyzetméterről négyzetméterre, házról házra át kell vennünk az uralmat a földek felett. Ha pedig Izrael földjén mindenütt a zsidóság lesz többségben, a palesztinoknak meg lehet mondani, hogy távozzanak – fejtette ki álláspontját a zsidó telepesek szóvivője. Nem tartotta célravezetőnek, hogy „számháborúba” kezdjenek a nemzetközi közösség tagjai vagy a zsidók és a palesztinok. Bár nyilvánvaló, hogy a mintegy másfél millió palesztin között él a nyolcezer zsidó telepes, s ez a közösség nem integráns része a Gázai övezetnek. – A hírügynökségek rosszul mutatják be a helyzetet. Teljes a nyugalom, csak ritkán kell katonai kíséretet igénybe vennünk – vázolja fel a mostani állapotokat Sternberg, aki egyébként megemlítette, hogy nagyanyja Debrecenből származik, így szegről-végről ő is magyar.
– Hozzá hasonlóan Grósz Margit és Gyula is honfitársaink voltak, és a világégés, majd a forradalom után Izraelben találtak új hazára. Ma már Mirjamnak és Júdának nevezik a Neve Dekalim telepen élő idős házaspárt. Püspökladányban születtem, majd Soltvadkerten éltem. Ott születtek a gyermekeim, akikkel együtt érkeztünk a Gázai övezetbe. Ők beszélnek magyarul, ám az ő gyermekeik már nem, és ez így van jól – mondta lapunk kérdésére a 82 éves Mirjam Grósz. Hozzátette, szerinte a legfontosabb az, hogy izraeli állampolgárként héber nyelven beszéljen jól, a magyar már egyáltalán nem számít. „Nem akartam soha visszatérni Magyarországra, még látogatóba sem” – mondta az idős hölgy, megjegyezve, hogy a zsidókat nem szeretik hazánkban.
Kifejtette, nagyon mérges amiatt, hogy az arabok a zsidók által felfejlesztett országot most el akarják venni. Az erőszakcselekményekről, az izraeli akciókról pedig megjegyezte, az nem a katonai parancsnokok és politikusok hibája, hanem a palesztin vezetőségé. Mirjam Grósz közölte, nagyon szomorú, hogy el kell hagynia a telepet, ahol lakik. „Ha kényszerítenek minket, akkor mennünk kell, és Saron ezt akarja” – mondta. Hozzátette, az országban óriási a munkanélküliség, a telepesek pedig csak tovább fogják növelni ezt a számot. Hálát adott Istennek ugyanakkor amiatt, hogy a palesztinok által kilőtt rakéták nem okoztak kárt a telepükben. „Mindössze egy fiatal lány halt meg, és néhányan megsebesültek a támadások következtében. Ám Isten megsegített minket, és a rakéták mindig olyan helyen robbantak, ahol nem volt senki. Isten csodát tesz!” – szögezte le Mirjam Grósz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.