Külső források útépítésre

Jövő év január elejére ígér döntést a Pénzügyminisztérium (PM) a 2005. évi autópálya-építések finanszírozásáról. Lapunk értesülései szerint a finanszírozási javaslatok kidolgozásával megbízott PM-ben az eddig ismertté vált többféle változat közül azt fogadják el, amely szerint az állam által alapítandó, ám költségvetésen kívül működő új társaság bonyolítja az autópálya-fejlesztéseket. Ebbe a társaságba adnák át az épülő sztrádák fejlesztésének jogát, a további építkezéseket pedig szinte kizárólag bankhitelből finanszíroznák. Erre a megoldásra egyébként két okból lesz szükség. Egyrészt – mint ismert – a 2003 óta folyamatban lévő autópálya-építéseket eddig költségvetési forrásokból finanszírozta a Nemzeti Autópálya Rt., azonban az államháztartás kritikus helyzete miatt 2005-ben állami forrás kizárólag az M0-s fejlesztésére jut. A jövő évi költségvetésben autópálya-építésre harminchárommilliárdot szavazott meg az Országgyűlés az eredetileg tervezett 237,8 milliárd forint helyett. A Gyurcsány-kormány ugyanis korábban azt a döntést hozta, hogy költségvetési finanszírozás helyett magántőkéből épüljenek az autópályák, vagyis az állam erről a területről is kivonult. A PM vezető tisztségviselői emellett azt az álláspontot képviselik, hogy közgazdaságilag egyszerűen nem éri meg Magyarországon autópályát építeni. Másrészt viszont ebben az esetben az Európai Unió számviteli szabályai miatt muszáj költségvetésen kívüli társaságoknak finanszírozni az autópálya-építést. Az állam ugyanis külső forrást nem vehet igénybe az autópálya-építések esetében.
Jövőre az M5-ös és az M6-os autópályán kívül – ezeket magánbefektetők építik és üzemeltetik, az állam pedig a futamidő végéig évente rendelkezésre állási díjat fizet – mintegy 210 kilométer gyorsforgalmi út építésén dolgoznak a kivitelező cégek. A jövő évi költségvetésben 137 milliárd forint koncessziós díjbevétel szerepel, mivel a kormány eredetileg magánbefektetők bevonásával számolt. Bizonytalan azonban, hogy kik lennének azok a befektetők, akik átvállalnák a több száz milliárd forint értékű szerződésállományt a koncessziós díjak befizetése mellett.
Az állam által alapítandó társaság hitelt venne fel a további építkezésekhez, egyben befizetné a koncessziós díjakat az állami költségvetésbe, majd pedig az állam fizetne évente rendelkezésre állási díjat az autópályák használatáért. A sztrádaépítés és -üzemeltetés költségét több évre lebontva fizeti az állam, azonban ez így is lényegesen drágább megoldás, mintha a költségvetés biztosítana forrásokat a beruházásokhoz. A bankhitelek kamatterhei ugyanis önmagukban jelentős többletköltséget jelentenek, s nincs kizárva továbbra sem, hogy magánbefektetők vállalnak szerepet az autópálya-fejlesztésben. Még egyelőre nem ismert, hogy az új társaság hozamelvárásai milyen nagyságúak lesznek, magánbefektetők esetén a saját tőkére vetített nyereség 12–15 százalékos mértékű.