Leállított állami kifizetések

Kedden délután két órakor Draskovics Tibor pénzügyminiszter leállított minden állami kifizetést annak érdekében, hogy a kétszer már módosított idei hiánytervnél csak kismértékben legyen rosszabb a költségvetés mérlege – értesült megbízható forrásból lapunk.

Munkatársunktól
2004. 12. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Draskovics a leállított kifizetésekkel időt nyert, a jövő évre „áttolt” kifizetésekkel ugyanis csak a pénzforgalmi kimutatás „javul”, az Európai Unió azonban hazánk tavasszal közlendő eredményszemléletű kimutatását fogadja majd el.
Minden központi kifizetést – köztük az idén esedékes állami támogatásokat, a minisztériumok kiutalásait és a vállalkozásokat érintő áfa-visszautalásokat – leállított kedden 14 órakor a pénzügyminiszter, aki az idén nem engedélyezett több kifizetést a Magyar Államkincstárnak sem. Információink szerint a jövő évre áttolt kötelezettségek összege meghaladhatja a 150 milliárd forintot. Az intézkedés elsődleges célja, hogy az idén már két alkalommal felfelé módosított hiánycélnál csak kismértékben legyen magasabb az államháztartási deficit. A kifizetések leállításának azonban egy másik oka is van: a pénzügyi tárca az intézkedés révén márciusig lényegében időt nyer, ugyanis az Európai Unió által elfogadott, úgynevezett eredményszemléletű kimutatást – amely nem veszi figyelembe a jövő évre „áttett” kifizetéseket – leghamarabb majd csak három hónap múlva közli a Pénzügyminisztérium. A központi kifizetések leállítására vonatkozó utasítást a pénzügyi tárca sajtóosztálya tegnap, megkeresésünk nyomán határozottan cáfolta.
*
Barcza György, az ING Bank elemzője a visszatartott kifizetésekkel kapcsolatban lapunknak kifejtette: a tavasszal közzéteendő, eredményszemléletű számítás célja, hogy a késleltetett kifizetések ne befolyásolhassák a mutatószámok alakulását. – Az uniós kimutatás márciustól februárig veszi figyelembe az áfakifizetéseket, ha tehát a jelenleg folyó ellenőrzés miatt visszatartott pénzek kifizetése márciusig elhúzódik, akkor az már az EU által elfogadott hiánykimutatást is javítani fogja – figyelmeztetett Barcza.
Eközben az APEH-nél továbbra is tart a valamennyi uniós adószámmal rendelkező hazai vállalkozást érintő szigorított áfaellenőrzés, amely akár több hónappal is kitolhatja az amúgy jogosnak ítélt visszafizetéseket. Noha Draskovics Tibor az Országgyűlés költségvetési bizottságának november 30-i ülésén még úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 20-i áfa-visszaigénylésben érintett adózók mintegy felénél befejeződött a vizsgálat és megkezdődtek a visszautalások, a PM legutóbbi közleménye már azt közli: tovább tart a fokozott ellenőrzés. A pénzügyminiszter a bizottsági ülésen azt is kijelentette, hogy amikor az APEH az ellenőrzés végére ér, megtörténik az áfa visszaigénylése. Ennek ellentmondani látszik Király László György APEH-elnöknek az adóhivatali igazgatóságoknak elküldött körlevele, amely hangsúlyozza: az ellenőrzés jegyzőkönyvvel történő lezárása után az áfa visszafizetésére csak akkor kerülhet sor, ha erre a PM engedélyt ad. – A pénzügyi tárca engedélye esetén a revizornak egyenként kell indítania a kiutalást, továbbá a folyószámla könyvelés felé történő továbbítását – határozza meg az APEH lapunk birtokába jutott körlevele.
Mint arról elsőként beszámoltunk, vélhetően az elmaradó adóbevételek miatt kellett távoznia a pénzügyi tárcától Pénzely Mártának, az általános forgalmi adó főosztály vezetőjének és Besztery Sárának, a vám- és jövedéki főosztály vezetőjének. Ugyancsak távozott a PM-ből Zalai Mária, Draskovics Tibor pénzügyminiszter kabinetfőnöke, és lemondott posztjáról Sághy Zoltán, a Pénzügyminisztérium adóügyi helyettes államtitkára is.



Mindent bevet a PM. Hazánk decemberi felzárkózási programját a Pénzügyminisztérium már az új, hiánycsökkentő könyvelési módszer szerint dolgozta ki. Az új számítás értelmében a kormány már figyelembe veheti a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összegeket is. A változtatás eredménye, hogy az idén már kétszer módosított hiány most – látszólag – csökken, és a szeptemberben bejelentett 5–5,3 százalékos GDP-arányos deficit helyett a pénzügyi tárca előrejelzése szerint 4,5 százalékos lesz. A Fidesz szerint a módosított deficitszámítás nem más, mint önámítás: a kormány így akarja a „szőnyeg alá söpörni” az idén már kétszer felfelé módosított államháztartási hiány problémáját. (Sz. E.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.