Ledolgozták az ügyhátralékot

Noha a földhivatalokban csak elvétve dolgoznak jogászok, az ügyfeleket május elsejétől arra kötelezték, hogy ügyvéd vagy közjegyző útján adják be kérelmeiket az ingatlan-nyilvántartáshoz. A kötelező jogi képviselet – az ügyvédkényszer – szükséges ugyan, a törvény bizonytalan megfogalmazása azonban kérdéseket vet fel. Különösen az vitás: mi történjen, ha valaki visszafizette a bankkölcsönét, és töröltetni szeretné ingatlanáról a jelzálogjogot. Eddig a bank általában kiadta a törléshez szükséges engedélyt, s azt az ügyfél maga nyújtotta be a földhivatalhoz. Most ez pénzbe kerülne. A végső kérdés mindemellett az: jó kezekben van-e a földművelésügyi tárca fennhatósága alatt az ingatlan-nyilvántartás. Az igazságszolgáltatás kész átvenni a telekkönyvet, ha eltüntetik a százezres ügyhátralékot.

Valójában a széles körű elégedetlenség miatt, s nem utolsósorban a maffiaellenes albizottság fellépésére szánta el magát a kormányzat, hogy megszüntesse a földhivatalokban az ügyhátralékot. Vidéki hivatalok segítségével jórészt sikerült elintézni a régi kérelmeket a Fővárosi Kerületek Földhivatalában (FKF). Az elmúlt években felhalmozott 100 ezer kerületi ügyből információnk szerint mostanra 9600 maradt, az ugyancsak nagy hátralékkal küzdő Pest megyei hivatalban pedig 670. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ezt egyelőre nem erősítette meg. Devánszkyné Molnár Katalin, az országgyűlési albizottság vezetője azonban közölte, hogy adataink helytállók. A képviselő úgy véli, a maffiaellenes albizottság csaknem kétéves tevékenysége meghozza eredményét. Amennyiben új hátralékok nem keletkeznek, a kormányzati ciklus végére a legnehezebb helyzetben lévő kerületi és Pest megyei hivatal is utoléri magát, s nagyjából 30 napon belül bejegyzi a jogokat, terheket. A jogbiztonságnak ez elemi feltétele. „A rendteremtéshez megvolt minden: pénz, paripa, fegyver” – tette hozzá a képviselő asszony.
Nagy kérdés, hogy mi következik ezután. A rendszerváltozás óta vagyonok úsztak el, mert hiányzott a tulajdon alkotmányos alapjogának megfelelő védelme. A lakásmaffiát a földhivatalok hibái éltették. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter nem tudta érvényre juttatni azt az elképzelését, hogy a hivatalokat válasszák ketté: a földmérés, a térképészet tartozzon továbbra is az FVM felügyelete alá, a jogok, terhek bejegyzését, törlését pedig vegye át az igazságszolgáltatás. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak most azt mondta: a gond szerinte csak akkor szűnik meg, ha ismét a bíróság lesz a telekkönyvi hatóság. Ez így volt az 1970-es évekig, amikor is Korom Mihály minisztersége idején a földművelésügyi tárca alá rendelték az ügyintézést.
A bírósági szervezet kész átvenni a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos tennivalókat – közölte kérdésünkre Sándor Zsuzsa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője. Mint elmondta: az OIT elnöke tartja magát ahhoz a korábbi álláspontjához, hogy a hátralék feldolgozása után, s a további működéshez szükséges pénz átadását követően a bíróság ismét telekkönyvi hatóság lehet.
Devánszkyné Molnár Katalin szerint a vita bizonyosan fellángol arról: hol lenne jó kezekben az ingatlan-nyilvántartás. Elemzők minden esetre azt vallják: az alkotmányos alapjogok védelmét az igazságszolgáltatás garantálhatja leginkább. Nem véletlen, hogy a cégeket is a bíróság tartja nyilván – itt szintén a tulajdon, s persze a vállalkozás védelme, biztonsága a fő szempont. De nem került át a közigazgatáshoz az egyesületek, alapítványok nyilvántartása sem, noha ezt többen sürgették az elmúlt években. Természetesen az egyesülési jog is alkotmányos alapjog.
Érdekes és jellemző egyébként, hogy a Fővárosi Kerületek Földhivatalában a legutóbbi időkig egyetlen jogász sem dolgozott. Gimnázium és – esetleg – valamiféle adminisztratív ismereteket adó szakiskola elvégzése után látták el az ügyintézők a tulajdonjog, a haszonélvezet, a jelzálog, a hagyaték bejegyzését, olykor komplikált szerződések alapján. Újabban felvettek kezdő jogászokat, de ez nem küszöböli ki a rendszer fogyatékosságait.
Szakemberek előrelépésnek tartják, hogy május elsejétől csak ügyvéd vagy közjegyző segítségével nyújthatják be kérelmeiket az ügyfelek. Az adásvétel, az ajándékozás bejegyzését korábban is csak jogász kérelmezhette. Mostantól azonban ilyen módon történhet a haszonélvezet törlése is akkor, ha például a szülő lemond a gyermeke ingatlanát terhelő jogáról. Balogh Béla ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, az ingatlanjog szakértője úgy véli: lemondás esetén eddig is ügyvédi kérelemre törölhették volna a haszonélvezetet, ám a gyakorlat elnéző volt. Hozzátette: ha a haszonélvezet jogosultja meghal, természetesen nem kell ügyvéd a kérelem benyújtásához. Elegendő, ha az ingatlan tulajdonosa bemutatja a halotti anyakönyvi kivonatot.
A másik dilemma az, hogy a bankkölcsön visszafizetése után miként töröltessék a jelzálogjogot a fedezetül szolgáló ingatlanról. Eddig a bank kiadta a törlési engedélyt, s azt általában az ügyfél vitte be a földhivatalhoz. Most ügyvédet kellene ehhez fogadnia. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége úgy foglalt állást: az ügyvédnek erkölcsi kötelessége, hogy ingyen beadja a törlési kérelmet, ha korábban ő végezte el a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés ellenjegyzését. Ugyanakkor nem mindig lehet megtalálni a 10-15 évvel ezelőtti szerződést megfogalmazó ügyvédeket. Ráadásul a hitelintézetek legtöbbször saját jogászaikkal végeztetik el az ügyvédi munkát. A kézenfekvő megoldás tehát az, ha a törlési engedélyhez kérelmet is mellékel a bank, és azt a saját ügyvédjével ellenjegyezteti. Az OTP, a Földhitel- és Jelzálogbank ezt a megoldást követi – tudtuk meg a hitelintézetek sajtóosztályain.