Bár az Európai Unióhoz májusban csatlakozott országok rangsorában 2004-ben a tavalyihoz képest csak kisebb változások következtek be, az Európai Bizottság és a nagy gazdaságkutató cégek értékelései szerint Magyarország idén egyértelműen hátrébb csúszott a tagállamok felzárkózási folyamatában. A felzárkózási számítások során alkalmazott gazdasági mutatók – infláció, költségvetési hiány, államadósság, a folyó fizetési mérleg hiánya, gazdasági növekedés üteme – tekintetében hazánk az utolsó, illetve az utolsó előtti helyet foglalja el az új tagállamok között.
Hazai és külföldi gazdaságkutatók elemzései azt mutatják, hogy az idei év rangsorát változatlanul Szlovénia vezeti, köszönhetően a térségben kiugróan magas reálgazdasági fejlettségének és kedvező szerkezeti adottságainak, valamint az évek óta stabil makrogazdasági környezetének. Az ICEG Európai Központ decemberi jelentése szerint Szlovéniát Lengyelország és Csehország követi; javulásuk hátterében a korábbinál dinamikusabb növekedés és a szintén javuló makrogazdasági egyensúly áll.
Szlovákia idei gazdasági bővülésének leglényegesebb hajtóereje a külföldi tőke beáramlása. A folyó fizetési mérleg és a költségvetési hiány ugyanakkor fiskális megszorításokat tett szükségessé, miközben az adóreform jelentős mértékben leegyszerűsítette az adórendszert, és javította annak átláthatóságát.
A GKI Gazdaságkutató Rt. legújabb értékelése alapján az új uniós tagállamok legdinamikusabban fejlődő – ámbár alacsony szintről induló – országcsoportját idén a balti államok alkotják, amelyekben gyorsan és eredményesen zajlott le a piacgazdaságra való áttérés. A GKI szerint a balti fejlődést a gazdasági stabilitás javítására és a szerkezeti reformokra törekvő gazdaságpolitika alapozta meg.
A kutatók számításai azt mutatják, hogy az EU májusi bővülése összességében még nem gyakorolt érzékelhető hatást a huszonöt tagú unió gazdasági bővülésére, a növekedési hatások kibontakozását az elemzők csak jövőre várják.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
