Nem jellemző, hogy politikusok a pápánál vádolnák részrehajló politikai üzenetek megalkotásával a helyi katolikus egyházat – közölte lapunkkal Schanda Balázs. Az egyházi kérdésekkel foglalkozó jogász hozzátette, hogy az ügy azért is sajátos, mert a Gyurcsány Ferenc által vádolt püspökök legtöbbjét már maga II. János Pál pápa nevezte ki. Schanda Balázs azt is elmondta, az egyház által megkötött nemzetközi szerződésekben általában nem szokták kiemelni a közéleti megnyilvánulás lehetőségét, mivel ezt magától értetődőnek tartják.
Az Apostoli Szentszék – amely így a római katolikus egyházat képviseli – szerződésekben vagy az annál szélesebb körű megállapodásban, konkordátumban rögzíti egyes államokkal való kapcsolatait. Így köttetett konkordátum a pápa szülőhazájával, a 95 százalékában katolikus népességű Lengyelországgal. Az Európai Unió huszonöt állama közül tizenhattal van valamilyen konkordatárius jogi megállapodása a Szentszéknek. Ezek nem ugyanakkor születtek, sőt néha egy-egy ország tartományaival is külön megállapodást kötött az Apostoli Szentszék (mint Németországgal). Franciaországon belül kétféle rendezés működik: a vallási életet az 1905-ös törvény szabályozza, amely az országban az államhatalom és az egyház teljes szétválasztását mondja ki. Ez alól azonban Elzász-Lotaringia kivétel, amely 1918-ig Németországhoz tartozott, így itt az 1801-ben kötött konkordátum máig hatályban van.
A Magyarországgal kötött szerződések bizonyos kérdésekben mintául szolgáltak a más, volt kommunista országgal kötött megegyezéshez. Az 1990-ben kötött megállapodás az Apostoli Szentszék és a Németh Miklós által képviselt Magyarország között az első volt a térségben.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
