Magyarország bruttó hazai terméke 2004 harmadik negyedévében 3,7 százalékkal nőtt – közölte tegnap a KSH. A bővülés mértéke ugyanakkor lassulás az első három negyedév adatához képest: az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,1 százalékkal gyarapodott a gazdaság. A kormány és más, makrogazdasági adatok elemzésével, előrejelzésével foglalkozó szervezetek és elemzők egyetértenek abban, hogy a hazai össztermék 2004-ben éves szinten 3,9-4 százalékkal bővül.
Nincs egyetértés a jövő évi növekedés terén. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Magyar Nemzeti Bank 3,6, illetve 3,7 százalékos GDP-növekedést vár 2005-ben. Optimistább a kormány és a Gazdaságkutató Intézet (GKI): a Pénzügyminisztérium nemrég közzétett konvergenciaprogramja 3,9, a GKI 4,3-ról 4 százalékra módosított előrejelzése
4 százalékos adatot tartalmaz.
Matolcsy György volt gazdasági miniszter szerint a „trendforduló” oka az, hogy a magyar gazdaságpolitika súlyos hibái és a költségvetés állandósuló problémái miatt gyengül az állam gazdaságfejlesztési szerepe. A magyar gazdaság 2004-ben egy többéves pangási időszakot nyit, amely mögött a 2002 őszétől sorozatban elkövetett gazdaságpolitikai hibák húzódnak meg.
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár egy minapi interjújában azt kifogásolta, a gazdaságirányításnak megmaradt az a vonása, hogy a költségvetés valódi prioritásai nem vezethetők le a közép- távú programokból, hanem ad hoc módon, háttéralkuk mentén alakulnak ki.
Petschnig Mária Zita közgazdász nemrégiben azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság teljesítményének alakulása erőteljesen függ külgazdasági partnereink, ezen belül is az Európai Unió és az azt meghatározó német gazdaság konjunktúrájának változásától.
Kockázatos a devizahitel. A magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka ma már devizaalapú, elsősorban svájcifrank-alapú hitel, ami jelentős kockázati tényezőt rejt magában az egész bankrendszer számára – jelentette ki Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferencián. A vállalati hitelezés területén igen nagy mértékű a svájcifrank-alapú hitelek aránya, ami azt valószínűsíti, hogy a cégek nyitott pozíciókat tartanak fenn, és ez jelentős kockázati tényezőt jelent a cégek és így a finanszírozó bankok számára is. (MTI)
