Már több mint huszonötezer áldozat

Egy magyar turista súlyosan, egy pedig könnyebben megsérült a vasárnapi földrengést kísérő szökőárban a thaiföldi Phuketban. Tegnap délutánig huszonötezerre emelkedett a Délkelet-Ázsiát ért természeti csapás halálos áldozatainak száma. Az esetleges túlélőket elkeseredetten keresik a hadsereg katonáival kiegészült mentőalakulatok.

MN-összeállítás
2004. 12. 28. 19:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legkevesebb 25 ezerre emelkedett a Délkelet-Ázsiában vasárnap pusztító földrengés, majd szökőár áldozatainak száma. A Bengáli-öböl térségében lévő országok partvidékére több emelet magas hullámok csaptak le, mindent elsodorva maguk előtt. A mentőalakulatok a katonaság segítségével kutattak túlélők után. Rengetegen eltűntek, csak az Indiához tartozó Andamán- és Nikobár-szigeteken 30 ezer embernek veszett nyoma. A természeti csapás következtében egy magyar turista súlyosan, egy pedig könnyebben megsérült.
A térségben több száz külföldi vesztette életét, elsősorban Srí Lankán és Thaiföldön, ahol a turisztikai szezon csúcsidőszakában pusztított a nagy erejű földrengés, majd az azt követő szökőár – írta az MTI. Thaiföldön a több mint ezer halott egyharmada volt külföldi, Srí Lankán pedig legalább 72 turista halt meg – közölték hivatalos források tegnap. A térségben legalább 11 olasz hunyt el, mintegy százan eltűntek, sokakat kórházban ápolnak. Tíz norvég, három dán, egy finn, 20–50 svéd is életét vesztette, utóbbiak hatszáz honfitársát eltűntként tartják nyilván. Csak Thaiföldön körülbelül húszezer svéd vakációzik. A természeti csapásban legalább négy brit halt meg, 69-en megsérültek – írta a BBC. A katasztrófában a többi közt francia, osztrák, német, lengyel, orosz, holland, portugál, spanyol, ausztrál, kanadai állampolgárok is eltűntek, illetve meghaltak. Az európai országok utazási irodái tegnap megkezdték turistáik hazaszállítását a térségből.
Az amerikai USGS geológiai intézet időközben átvizsgálta és újrakalkulálta mérési adatait, amelyek szerint nem 8,9-es, hanem a Richter-skála szerinti 9-es erősségű volt a vasárnapi földrengés. Ez volt a negyedik legpusztítóbb erejű földmozgás 1900 óta. Amint arról beszámoltunk, a valaha mért legerősebb földrengést 1960-ban Chilében regisztrálták: 9,5-ös volt. A földmozgások nyomán útra kelő szökőár, más néven cunami erejét jól jelzi, hogy még a távoli Afrikában, Szomáliában is több száz ember vesztette életét a vasárnap partot érő hullámok alatt. Több település eltűnt a föld színéről. A kormány jelenleg a veszteségek felmérésével, illetve a bajba jutott emberek megsegítésével foglalatoskodik, de az országnak azonnali külföldi segélyekre, élelmiszerre és gyógyszerekre lenne szüksége – jelentette be a szomáliai államfő szóvivője. A szökőár több más afrikai ország, így Madagaszkár, Maurutius és a Seychelle-szigetek partvidékén is okozott károkat.
Az áldozatok száma jóval kisebb lehetne, ha India és Srí Lanka tagja lett volna a szökőárakra és egyéb szélsőséges tengeri jelenségekre figyelmeztető nemzetközi hálózatnak – emlékeztettek amerikai kutatók, az Associated Pressnek nyilatkozva. A rendszer a tengerekre, óceánokra kihelyezett mérőbóják segítségével képes arra, hogy a várható cunamikat 3–14 órával partot érésük előtt jelezze. Ez nyilvánvalóan nem lett volna segítség Indonéziában, ahol a rengés epicentrumának közelsége miatt nem maradt idő biztonságos helyre menekülni. A távolabbi vidékeken, így például Indiában vagy Srí Lankán viszont két és fél óra állt volna rendelkezésre az evakuáláshoz. Bár a helyi szeizmológiai intézetek észlelték a Szumátra szigetének közelében keletkezett erős rengéseket, a térségbe nem telepítettek hullámmérő berendezéseket, ezek hiányában viszont a szakemberek nem tudhatták, hogy a lökéseket követő hullámok milyen irányba indulnak el. A rendszer pontosságát jól jelzi, hogy az egyik ilyen észlelőegység a földrengés epicentrumától délre nyomban jelezte, hogy egy félméteresnél is kisebb hullámsor indult el Ausztrália felé. Ebből a szempontból különösen szerencsétlen helyzetben volt Thaiföld, amely rendelkezik hullámmérő bójákkal, ám a félsziget keleti, nem pedig a szökőár felőli, azaz nyugati oldalán. Az amerikai kutatók észrevételeivel szinte egy időben az indonéz és thaiföldi meteorológiai szolgálatok képviselői mentegetőzve állították: nem létezik olyan egységes, nemzetközi rendszer, amely követni tudná az Indiai-óceánon az árhullámok mozgását, mérni tudná azok sebességét, tömegét, és következtetni engedne a veszedelem nagyságára. Mint mondták, azzal tisztában voltak, hogy a földrengés tengermozgást is előidéz, de nem volt módjuk megállapítani annak tömegét, sebességét és irányát, vagyis nem tudták felmérni veszélyességét. Azt is hozzátették: a dél-, délkelet-ázsiai térség országai nem is engedhetik meg maguknak egy ilyen korszerű és roppant költséges rendszer létrehozását. A nemzetközi hálózat kiépítését 1965-ben kezdték meg, egy évvel azután, hogy a Richter-skálán mérve egy 9,2-es erősségű földrengés és nyomában hatalmas szökőár pusztított Alaszkán.















Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.