Megbukott egyetemi rendelet

Egy törvény végrehajtásának ürügyén a felsőoktatás új rendszerét kívánta létrehozni a kormány egy még augusztus végén elfogadott rendeletével – derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi határozatából. A testület megsemmisítő döntése szerint a határozat nemcsak a felsőoktatási törvénnyel ellentétes, de alkotmányos alapjogot is sért.

A tanuláshoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amelynek garanciáit, feltételeit törvényben és nem rendeletben kell meghatározni – szögezte le tegnap az AB. Ez természetesen a felsőoktatásra is érvényes. A jelentkezőknek tudniuk kell, milyen felvételi rend szerint juthatnak be az egyes intézményekbe, ott milyen képzést kapnak, és milyen végzettséget szerezhetnek. A felsőoktatás jelenlegi szervezeti, felvételi, képzési rendszerét a 2003-as felsőoktatási törvény határozza meg. A jogszabály felhatalmazta a kormányt a részletek kimunkálására. Az augusztusi kormányrendelet azonban nem a törvény végrehajtását szolgálja, ellenkezőleg: a felsőoktatás új szervezeti rendszerét kívánta létrehozni a jövő év végétől. Jelentékeny jogokat adott az oktatási tárca vezetőjének, többek között új képzési szintekről rendelkezett, meghatározta volna az új egyetemi, főiskolai szakok indításának jogát, feltételeit is. A rendelet hivatalos célja az volt, hogy a végzős hallgatók „jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci feltételeknek”.
Az alkotmánybírák eddigi gyakorlatukat követve azt rögzítették, hogy az alkotmányos alapjogok lényeges tartalmának meghatározásához nem elegendő a rendelet. Az Ab – a felsőoktatási törvény egyik passzusával együtt – egyhangú döntéssel megsemmisítette az alkotmányellenes jogszabályt. Az ügy előadó alkotmánybírája Bihari Mihály volt.