Oroszlán Pál Városlődön született 1849-ben. Apja a városlődi közbirtokosság juhásza volt. A kis Pali a középiskola egy-két osztályát bizonyára elvégezte, mert a börtönben készített feljegyzései arról tanúskodnak, hogy írása meglepően szép, kiírott és helyesírási hibáktól mentes volt. Magyarul és németül egyaránt jól írt, a börtönben németről is fordított magyarra. A családi hagyományok szerint „suttyó” gyerek korában élénk, sokat olvasó, lányokat és barátokat kedvelő, jó táncos, jó kedélyű, de szelíd és elismerten okos fiú volt.
Betyárélete egész fiatalon kezdődött. Egyik rokonától egy pár szép új csizmát lopott; apja megverte ezért, ő pedig elment a szülői háztól, beállt a „menősök közé”, ahol ötödmagával évekig – körülbelül öt évig – egy fiatal bűnözőkből, útonállókból álló banda vezére lett. […] Első ízben Úrkúton fogták el.
Az elfogatása előtti időben Pali és társai Amerikába akartak kivándorolni, erre gyűjtötték a pénzt, és egymás után követték el a nagyobb szabású lopásokat. […] 1872-ben, 23 éves korában került a soproni fegyházba. Ott jól viselte magát, felettesei szabadon akarták bocsátani, ezért Kishartára, a közvetítő intézetbe vitték. Innen aztán 1887. július 31-én, 38 éves korában megszökött. A családi hagyomány szerint a börtönparancsnok két lánya közül a nagyobbik, aki szerelmes volt Paliba, segítette a szökésben. […] Kishartáról a vele együtt szökött két társával, Renkó Kálmánnal és Szántó Istvánnal minden valószínűség szerint Tolna megyén át jutott Zalába, Somogyba, ahol pár hét alatt nagy területeket kalandoztak be. […]
Oroszlán Paliékat állandóan 80–100 csendőr üldözte, tehát valóságos hajtóvadászat volt ellenük. 1888 őszén vagy telén végre elfogták és Veszprémbe a vizsgálóbíróhoz, majd Kaposvárra a bíróságra vitték őket. Oroszlán Palival és négy társával együtt még 22 egyént helyeztek vád alá. A tárgyalás nagy érdeklődés mellett 1889. február 18–22-én volt. Oroszlán hatásosan védekezett, feltűnő hidegvérrel és nyíltsággal vallott, hangoztatta, hogy soha embert nem ölt. Végül is fellebbezések után a kir. kúria újabb 15 évi fegyházra ítélte. A büntetés végrehajtására Oroszlánt a soproni fegyházba szállították. Ott egyfolytában le is töltötte a büntetését. A fogságban ezúttal is jól viselkedett, erre mutat, hogy a levelezést nem vonták meg tőle, rendkívül sokat levelezett. Könyvkötő munkát végzett bent, s ezzel keresetre is tett szert. […]
1904 végétől körülbelül 1910-ig egyfolytában szabadlábon volt. Rendőri felügyelet alatt állott, de a bűnözést se hagyta abba. […] 1911 elején már Sopronban találjuk, újra börtönben […], onnan átszállították Vácra. A váci fegyházból kapták az értesítést a hozzátartozók, hogy Oroszlán Pali meghalt, és ingóságait átvehetik. A családból azonban senki nem ment utána, így Oroszlán Pali életének utolsó hagyatéka ott maradt a váci fegyintézet letétjében.
Halálának idejét 1921–22-re teszik, akkor már a 70. évét is túlhaladta.
Dr. Darnay-Dornyai Béla: Oroszlán Pali, az utolsó bakonyi betyár. In: A gyöngyösi csárda (1967)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
