Ma tapintatlanság, illetlenség, nacionalizmus, irredentizmus, nem szalonképes felhánytorgatni Trianon égbekiáltó igazságtartalmát (hiszen egymást követő szoclib kormányaink nem mulasztanak el alkalmat arra, hogy hitet tegyenek a trianoni határok sérthetetlensége mellett).
Nem hánytorgatom tehát fel, hogy Magyarország képviselőit meg sem hívták a béketárgyalá-sokra, de az utódállamok képviselőit meghívták; hogy azok csaltak és hazudtak: hamis etnikai térképeket mutattak, patakokat hajózható folyóként tüntettek fel; hogy színmagyar területeket csatoltak el; hogy a magyar nép egyharmada az új határokon kívül rekedt (ebben az egész világon csak az albánok múlnak felül bennünket). És hogy mindez a népek önrendelkezési joga nevében történt.
Csak azt szeretném megemlíteni, ami azóta történt és történik ma is. Trianonban az utódállamok 1920-as népszámlálásai szerint 3,2 millió magyart csatoltak el. Természetes szaporodás útján ennek a 3,2 milliónak 2000-re legalább 4,4 millióra kellett volna gyarapodni. A 2000–2001-es népszámlálások azonban csak 2,4 milliót találtak. Hiányzik kétmillió magyar. Hova lettek? Kiutasították, kitelepítették őket (Szlovákiából), önként áttelepültek Magyarországra, legyilkolták őket (a szerbek 40 ezret, a románok néhány ezret 1944-ben), zömükben pedig asszimilálódtak.
Mindennek, valamint a tudatos betelepítés következtében megváltozott az elszakított területek etnikai összetétele. Erdélyben a románok 1920-ban másfélszer annyian voltak, mint a magyarok. Ma közel négyszer annyian vannak. A Felvidéken a szlovákok és a ruténok 1920-ban együtt nem egész kétszer annyian voltak, mint a magyarok. Ma nyolc és félszer annyian vannak. A folyamat viszszafordíthatatlan, de talán megállítható azzal, hogy az elszakított területek magyarjai magyar állampolgárságot kapnak.
Számomra erről szól a december ötödikei népszavazás.
Nagy Pongrác Budapest
origo.hu
Dupla telitalálat a hatos lottón – Két játékos is milliomos lett
