Napi sajtószemle

Hereld Tribune

A New York Times által kiadott nemzetközi lap második oldalán beszámol arról a vitáról, amely az Egyesült Államok 16. elnökének szexuális beállítottságáról már évek óta dúl a kutatók között. A cikk kezdő mondata: Abraham Lincoln egy meleg amerikai volt?

A lap beszámol egy nyilvánosságra hozott Pentagon-jelentésről, amely szerint az Irakban szolgált amerikai katonák és tengerészgyalogosok 17,1 százaléka küzd valamilyen mentális problémával, 15,2 százalékuk úgynevezett poszttraumatikus rendellenességgel, 6,9 százalékuk kóros közönyösséggel, 6,9 százalékuk depresszióval. A lap által megszólaltatott egyik veterán 38 fős egységéből ráadásul nyolcan váltak el, míg Irakban voltak, vagy miután visszatértek. Sokan az alkohol felé fordulnak. A katonai pszichiáter szerint a katonákat általában a következő kérdések foglalkoztatják: „Csak ne lőjenek rám még egyszer!”, illetve ha rálőttek valakire, akkor „Gyilkosságot követtem el?” vagy „Megbocsát az Isten?”, vagy „Hogy érzem magam, ha hazamegyek?”

The Washington Post

A liberális fővárosi lap egyik vezércikkének szerzője, az amerikai nemzetvédelmi egyetem oktatója megállapítja: bár az ukrajnai választásokba történt orosz beavatkozás kapcsán sokan riogattak az orosz neoimperia-lizmus feléledésével, sürgetve az ország elszigetelését, félő, hogy ez a Nyugat érdekeivel ellentétes hatást érne el. Az orosz erőfeszítések ugyanis nem érték el céljukat sem a Kaukázusban, sem Ukrajnában, sem Moldovában. Moszkva továbbra is küzd a Szovjetunió feldolgozhatatlan örökségével, s noha hadserege a térség legerősebbje, a megnövelt katonai büdzsé ellenére képtelen az expedíciós műveletekre, de még a csecsenföldi helyzetet sem tudta stabilizálni. A szerző szerint ezért helytelen dolog lenne, ha Washington feladná az 1991 óta lényegében változatlan formában folytatott Oroszország-politikáját a tágabb értelemben vett stratégiai együttműködésről. Az elszigetelés csak még nagyobb bajt eredményezne, s kapóra jönne az orosz sovinisztáknak.

Másik vezércikkében a lap arra emlékeztet, hogy ha két évvel ezelőtt valaki megkérdezte volna, hogy Washington számára mi lehet a legrosszabb, ami Irakban bekövetkezik, az elemzők többsége azt válaszolta volna, hogy Iránhoz kötődő síita vallási elöljárók hatalomra kerülése. Nos, a január 30-i választások után most ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek – állapítja meg a cikkíró. Irán alighanem megüti a főnyereményt, mivel a múlt héten az iraki síita elöljárók olyan koalíciót kötöttek, amely számíthat a 60 százalékos síita többség túlnyomó részének szavazataira. Teherán ezt persze nem bízza a véletlenre, dollármilliókat költ választási kampányukra, és százszámra küldi titkosszolgálati ügynökeit Irakba. Egyfajta biztosítékként fegyvereseket is felkészítenek politikai gyilkosságokra.