Jövőre sem lendít az idegenforgalmi ágazat helyzetén a központi költségvetés. A források szűkülése, az ágazatot érintő magas áfakulcs rontja a szektor versenyképességét, és csökkenti a keresletet. Augusztus végéig a Turisztikai Világszervezet adatai alapján a külföldi turisták száma a világon 12 százalékkal nőtt, és meghaladta az 526 milliót. Az Európai Unió ágazati növekedési átlaga 6 százalékos volt, míg Kelet-Közép-Európa átlag feletti, mintegy 16 százalékos növekedést könyvelhetett el. Egyedül Magyarországon nem érvényesültek a kedvező nemzetközi trendek: a kereskedelmi szálláshelyek forgalma októberig 1,1 százalékkal visszaesett. A turisztikai bevételek a 2002. évi 3,45 milliárd euróról tavaly hárommilliárd euróra csökkentek, és az idei első félévi, 1,2 milliárd eurós bevétel is mintegy 50 százalékkal marad el a 2002. évi azonos időszakitól. A Magyar Turizmus Rt. ötmilliárd forintból gazdálkodhat jövőre, az idei keret 7,6 milliárd forint volt, ami a megszorító intézkedések következtében 6,5 milliárdra csökkent.
Várhatóan tavasszal tárgyalja az Országgyűlés a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amelyet korábban társadalmi vitára bocsátottak. Szakemberek szerint a turizmus interszektorális volta miatt a célok elérése csak együttes fellépéssel oldható meg: a stratégia megvalósítása az állam részéről ennek megfelelően kormányzati szintű koordinációt igényel az egyes minisztériumok felelősségének kijelölésével. Jövőre 9,7 milliárd forint lesz a Turisztikai Célelőirányzat (TC) keretösszege. Mint ismeretes, a kormány 2004-ben háromszor csorbította meg az ágazati pénzeket: először 1,5 milliárdot vontak el a TC-ből – amely az idén 14,2 milliárd forintot tett ki –, majd a tényleges elvonás összege 2,9 milliárd forintra emelkedett. Január elsején áll fel a Magyar Nemzeti Turisztikai Hivatal, amelyet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyel majd.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
