Hazánk szerdán közzétett újabb uniós intője után külföldi befektetőházak és elemzők értékelték a magyar gazdaság helyzetét. Külföldi gazdaságelemzők egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy az Európai Unió bizottságának figyelmeztetése ellenére sem valószínű a magyarországi költségvetés javulása. Az elemzők szerint ennek oka egyértelműen a szocialisták politikai térvesztéstől való félelme, és a kiigazító intézkedések késedelme az euró meghonosításának újabb csúszását vonhatja maga után.
A világ legnagyobb, nem befektetési gazdaságelemző és előrejelző központja, a londoni Economist Intelligence Unit legfrissebb prognózisában hangsúlyozza: a magas hiányok ellenére az MSZP-ben erős a politikai ellenállás a kiadáscsökkentéssel szemben, s a jelek szerint még a párt reformszárnya sem siet a hiányok lefaragásával, tartván a Fidesszel szembeni térvesztéstől.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési irodájának feltörekvő piacokért felelős alelnöke az uniós megrovást így értékelte: a kelet-közép-európai EU-tagállamoknak a reformok sürgetésére adott reakcióit az határozza meg, hogy a közvélemény-kutatási eredmények mit mutatnak a parlamenti választások előtt. A Bank of America alelnöke úgy ítéli meg, hogy a költségvetési kiigazítások elkezdése – amelyeket az EU és a Nemzetközi Valutaalap is kér – valószínűleg választási öngyilkossággal érne fel a szocialisták részéről. Evans szerint a reformoknak az új választások utánra halasztása azonban azt jelenti, hogy az euró magyarországi bevezetése valószínűleg 2012-ig eltolódhat. A Bank of America már azt is sikernek könyvelné el, ha 2006 végére a magyar államháztartás hiánya a GDP 4,5 százalékáig csökkenne.
Ralph Sueppel, a Merrill Lynch befektetési csoport londoni irodájának feltörekvő piaci stratégája Magyarország brüsszeli rovójával kapcsolatban kifejtette: jóllehet a jövő évi költségvetést már elfogadta a magyar parlament, technikailag azonban még számos területen lehetőség nyílna költségvetési megszorításokra. Politikailag viszont kétséges, hogy a 2006-os parlamenti választások előtt „jelentősebb mozgásokat” fogunk látni a költségvetésben – állapította meg Sueppel.
Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa a brüsszeli döntésről szólva elmondta: a testületnek figyelmeztetnie kellett Magyarországot az előzetesen megígért költségvetési hiány túllépése miatt, de ha jövőre teljesítjük az előirányzatokat, akkor ez feledésbe merül. Kovács szerint Magyarországot nem a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt, hanem azért figyelmeztették, hogy amit vállalt, „azt egyelőre nem tudja teljesíteni”.
*****
Hamarosan ellenőröket küldhet a Központi Statisztikai Hivatalba az Európai Bizottság, ugyanis az uniós figyelmeztetésünk brüsszeli ismertetésekor Joaquín Almunia, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos elmondta, hogy döntés született: az Eurostat ezután a helyszínen is ellenőrizni fogja, hogy a tagállamok statisztikai hivatalai a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatnak-e az EU felé.
Uniós deficiteljárás. A közösségi alapszerződés felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy a GDP három százalékánál nagyobb államháztartási hiányt felhalmozó, illetve annak veszélyesen közelébe sodródó országokkal szemben deficiteljárást kezdeményezzen. Az Európai Bizottság első lépcsőben jelentést készít, amelyben megvizsgálja az érintett ország költségvetési hiányát. Figyelembe kell vennie, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e a kormányzat által beruházásokra fordított kiadásokat és más tényezőket, köztük a tagállam középtávú gazdasági helyzetét. Ha túlzott mértékű a tagállam hiánya, az Európai Tanács ajánlásokkal fordul az érintett tagállamhoz a deficit leszorítása céljából. Ha a tanács megállapítja, hogy az érintett ország nem tett eleget határidőre az előírásoknak, akkor nyilvánosságra hozhatja az ajánlásait. Ha az érintett ország folyamatosan elmulasztja az ajánlások végrehajtását, a tanács kijelöl egy határidőt a hiánycsökkentő intézkedések elvégzésére. Amennyiben a tagállam nem tesz eleget a döntésnek, a tanács a következő intézkedésekről határozhat: kérheti az érintett tagállamtól, hogy kötvények és értékpapírok kibocsátása előtt az Európai Tanács által pontosított speciális információkat közöljön. Felkérheti az Európai Beruházási Bankot, hogy vizsgálja felül az érintett országgal szemben alkalmazott kölcsönpolitikáját. Egy meghatározott, kamatmentes összeg letétbe helyezésére kérheti fel a tagállamot, amíg a túlzott mértékű deficit meg nem szűnik. Megfelelő nagyságú – a GDP 0,2–0,5 százalékát elérő – pénzbüntetést szabhat ki a tagállamra. Az Európai Tanácsnak hatályon kívül kell helyeznie a vonatkozó paragrafusokra hivatkozó döntések egy részét vagy egészét, ha megítélése szerint az érintett tagország korrigálta a túlzott mértékű hiányt.
