Nem nagyon hatották meg a hatalom pártjának nevezett Egységes Oroszország képviselőit a kommunisták sirámai, és néhány hét alatt lezavarták a dumában az ünnepnapok átrendezéséről szóló törvény vitáját. E reform két legfontosabb pontja, hogy tovább ritkítva a naptár vörös dátumait, november 7. helyett az orosz államiság alapjainak lerakását szimbolizáló november 4. lett az ünnep, az új esztendő pedig immár ötnapos téli szünettel indul.
„Az orosz történelem nem 1917-ben kezdődött!” – hangoztatta a javaslatot felvezetve az egyik hatalompárti képviselő. Oleg Jeremejev ezzel a mondattal arra utalt, hogy ideje az ezt megelőző korszakra emlékeztető ünnepnapokkal gazdagítani a kalendáriumot. Egy másik honatya szintén a „jegyinorosszok” soraiból aláhúzta, hogy nem lehet többé állami ünnep egy olyan esemény, amely osztályellenségekre osztja a társadalmat, s az ország tragédiáját idézi. Ebben a szellemben esett a választás november 4-re, 1612-ben ugyanis Minyin és Pozsarszkij vezetésével ezen a napon űzték ki a betolakodó külföldieket Moszkvából, véget vetve egyben a zűrzavaros időknek. Az egyetértés és megbékélés napjává szelídített november 7-ét váltva ez a dátum ezután a szándékok szerint a nemzeti egység jegyében telik majd el.
Nem lesz ezentúl piros betűs ünnep az alkotmányra emlékező december 12. sem, ez ugyanis lényegében duplázza június 12-ét, Oroszország napját. Megszűnik szabadnap lenni a rossz nyelvek szerint csupán a másnaposság kipihenésére szolgáló május 2. Továbbra is ünnep marad azonban január 7., a pravoszláv karácsony, február 23., a fegyveres erők napja, március 8., az Oroszországban mindig tradicionális nőnap, a tavasz és a munka napjává átkeresztelt május 1., a győzelem napja, május 9. és a már említett június 12. Eme racionalizálást a törvényhozók elsősorban gazdasági okokkal magyarázták. Statisztikai adatok bizonyítják ugyanis, hogy az elmúlt években a januári, májusi és novemberi hónapokban rendszerint mintegy 6-10 százalékkal esett vissza az ipari termelés. Ennek ellentmondani látszik, hogy ezentúl az eddigi kettő helyett január első öt napja – ha a két hétvége is beleesik, akkor hét – lesz szabad. Mint az indoklásban elhangzott, ez a változtatás a családok erősítését szolgálja, így ugyanis együtt mehetnek a hosszú téli hónapok közepén pihenni, feltöltődni. Arról most nem szól a fáma, hogy ezzel lényegében december 24-től, a katolikus karácsonytól január közepéig, a régi naptár szerinti újévig Oroszországban alapjáraton folyik az élet, és ez mekkora kiesést okoz a termelésben. Az ilyen felvetéseket megelőzve közölte a munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke, hogy ebben az időszakban ez mindenütt természetes, ráadásul a felfokozott fogyasztói kedv ki is egyenlíti mindezt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
