A kábítószerrel való visszaélést – a hazai és a nemzetközi szabályok szerint is – büntetni kell – mondta ki tegnapi elvi döntésében az Alkotmánybíróság. A testület rámutatott, a drogfogyasztás és -terjesztés ugyanis nem alkotmányos jog. Akkor sem az, ha egyesek szerint a drog a „halálösztön fenntartásának” egyik eszköze, mások pedig úgy vélekednek, hogy a kábítószer-élvezet az önrendelkezés, az önkifejezés alkotmányos jogának része. „Kábulathoz való alkotmányos jog nem létezik” – hangsúlyozta a döntést indokolva Holló András elnök. Az Ab vezetője mindemellett megjegyezte: az alaptörvény világnézeti szempontból semleges. Ebből kiindulva a testület sem azért vet el jogi megoldásokat, mert azok szigorúak vagy megengedők, hanem azért, mert nincsenek összhangban az alkotmányos rendelkezésekkel. Az elnök konkrétan az élethez és az emberi méltósághoz való jogokat említette. Ezeket kellett figyelembe venni – világnézeti megfontolás nélkül – az abortusz és az eutanázia megítélésekor is.
Az élet nagy kérdései közé sorolt kábítószer-fogyasztás minősítése sem csupán a közvetlenül érintett személyeknek lehet fontos, hanem mindenki másnak. Senkinek az emberi méltósága nem előzheti meg a társadalom többi tagjának emberi méltóságát – hangzott el. Emellett az államnak kötelessége, hogy gondoskodjék az élet s az egészség védelméről. A büntető- szabályoknak nemcsak az a rendeltetésük, hogy büntetést rójanak a jogsértőkre, hanem az is, hogy mindenkit visszatartsanak a mások életét, egészségét, emberi méltóságát és a közbiztonságot is veszélyeztető magatartásoktól. Ha ugyanis például idehaza megszüntetnék a kábítószerrel való visszaélés büntetését, az a nemzetközi kábítószer-kereskedelem átrendeződéséhez vezetne, és súlyosan sérthetné az itthoni lakosság érdekeit.
*
Az Ab a konkrét törvényi megoldások közül nem értett egyet azzal, hogy 21 évesnél nem idősebb felnőttek a gyógykezelést vállalva büntetlenül kínálhassák a kábítószert 18 év alatti fiataloknak, különösen tanintézetekben. A tegnapig érvényes szabályozás mellett az is előfordulhatott, hogy a felnőtt megúszta a drogozást, a fiatalkorú viszont a vádlottak padjára került. A bírák határozatából kiderült: az elterelés – a gyógykezelés vállalása – nem kifogásolható, de ellentmondásos szabályai nincsenek összhangban a jogállam követelményeivel. A legsúlyosabb hiba végül is az volt, hogy a gyermekek jogai nem jutnak érvényre, pedig ezek – az alaptörvény szerint – fölötte állnak minden más alkotmányos alapjognak.
Az Ab a kifogásolható szabályokat a tegnapi nappal megsemmisítette. Egyben kötelezte az Országgyűlést, hogy a jövő év közepéig alkosson meg néhány mindeddig hiányzó rendelkezést. A tiltott szerek listáját például ki kell egészíteni a nemzetközi egyezmények alapján. Bihari Mihály és Kukorelli István különvéleményt jelentett be. Szerintük a többség, vagyis hét bíró határozata átírta a Btk.-t. Az új szabályokat az Országgyűlésnek kellett volna megalkotnia.
Fidesz: Elszomorító, hogy az igazságügyi tárcát senki sem képviselte az Alkotmánybíróságon. Hende Csaba, a minisztérium korábbi politikai államtitkára a határozathirdetés után úgy vélte: a megsemmisített szabályozás politikailag doktriner, erkölcsileg elvetendő, szakmailag megalapozatlan volt. – Példátlan módon bukott el az alkotmányosság próbáján – jegyezte meg. A kudarc szerinte felvetheti a minisztérium munkatársainak felelősségét is, különösen az után, hogy nemrégiben a gyűlöletbeszéd-törvénnyel is látványos kudarcot vallottak.
MSZP: Az Alkotmánybíróság döntése ellenére az MSZP frakciójának álláspontja a drogtörvénnyel kapcsolatban lényegében változatlan, vagyis a párt továbbra is az elterelés intézményének fenntartása mellett áll ki – mondta Szitka Péter. Hozzátette: az illetékes minisztériumok az Ab határozatának fényében meg fogják teremteni annak a jogszabályi hátterét, hogy a kábítószer-fogyasztókat ne a Btk. alapján, hanem a szakma által is támogatott rehabilitáció útján tereljék vissza a társadalomba.
SZDSZ: A Hende Csaba által fémjelzett alkotmánybírósági beadvány lényege, hogy csak a kábítószerfüggő betegek vehessenek részt az úgynevezett elterelésben, amelyet a taláros testület elutasított, s kimondta: az államnak alkotmányos kötelessége az ártalomcsökkentő tevékenység folytatása az alkalmi drogfogyasztókkal szemben is – mondta Gusztos Péter. Arra a felvetésünkre, hogy az Ab szerint a bódulathoz, az önromboláshoz nem jár külön jog az állampolgárok részére, kijelentette: ennek alapján meg kell vizsgálni azt a kérdést is, milyen kötelezettségei vannak az államnak a legális kábítószerek fogyasztását illetően. Terheli-e jogalkotási kényszer az Országgyűlést az alkohol és a nikotin fogyasztásának szabályozása vonatkozásában? – tette fel a kérdést.
MDF: Pettkó András szerint a kormány drogpolitikája többszörösen megbukott. Az MDF-nek és az IDF-nek erkölcsileg és jogilag is igaza volt, szemben a kormánypártokkal, amelyek főképp az SZDSZ nyomására módosították a büntető törvénykönyvet – hangsúlyozta. Felszólította a koalíciót, hogy a megbukott liberális drogpolitika helyett térjen vissza a szigorú és eredményes politikához, s hozzanak létre egy négypárti eseti bizottságot a kérdés kezelésének ügyében.
IM: Az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán lapunk kérdésére közölték: a tárca a következő napokban alakítja ki álláspontját. Bárándy Péter volt miniszter, aki a jogszabályt két évvel ezelőtt a parlament elé terjesztette, a Magyar Nemzetnek nem kívánta kommentálni a történteket.
Jogsértő jogkör. Az Ab tegnap megsemmisítette azt az 1997. évi törvényt is, amely a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szól. Az alkotmány szerint ugyanis lemondása után 30 napig még hivatalában marad ugyan a kormányfő, de csupán ügyvezetőként. A törvény ugyanakkor – jogsértő módon – teljes jogkört adott a leköszönő miniszterelnöknek.
Jogszabálysértések
- Az Alkotmánybíróság (Ab) 2002 decemberében alkotmányellenesnek minősítette Lamperth Mónika a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása kapcsán alkotott rendeletét.
- Tavaly novemberben az Ab alkotmányellenesnek minősítette a Mécs-bizottság működéséről szóló jogszabályt.
- A kormánypárti többség alkotmányellenesen fogadta el múlt év nyarán a kórháztörvényt.
- A sorozatos kormánypárti támadások után február közepén az Ab kimondta: a legfőbb ügyész nincs alárendelve az Országgyűlésnek, és sem a parlamenttől, sem mástól nem kaphat, nem fogadhat el utasítást.
- Alkotmányellenesnek minősítette az Ab a PSZÁF átalakításáról szóló törvényt márciusban, amellyel Szász Károlyt, a szervezet korábbi vezetőjét kívánta eltávolítani a kormánypárti többség.
- Nemzetközi szerződésbe ütközött a kormánypártok által támogatott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény egyik bekezdése, ezért a kifogásolt rendelkezést május 11-én megsemmisítette a testület.
- Az alaptörvénybe ütközik a gyűlöletbeszéd büntethetőségét lehetővé tevő Btk.-módosítás, így azt május 25-én megsemmisítette a taláros testület.
- Az Ab aggályosnak találta az agrártörvény több rendelkezését, azokat május 25-én szintén megsemmisítette.
- Május 26-án úgy döntött a testület: alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztását lehetővé tevő miniszteri rendelet.
- Júliusban az Ab az alaptörvénnyel ellentétesnek találta az adótörvénynek azt a rendelkezését, amely az adóhatóság alkalmazottainak lehetővé tette lakások, gépkocsik átvizsgálását.
- Szeptemberben az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvény bukott el.
- December elején az Ab az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetéséről és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló kormányrendeletet.
