Sok dolga akadt az Ab-nek

Összesen kilenc, az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott törvényt minősített az alaptörvénybe ütközőnek az Alkotmánybíróság (Ab). A testület ezzel több, az MSZP–SZDSZ által szorgalmazott változtatásról mondta ki, hogy alkotmányellenes, mint például a gyűlöletbeszédről szóló törvény vagy a felsőoktatás szerkezetének átalakítása.

Elsőként a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos PSZÁF-törvényről állapították meg, hogy alkotmányellenes. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollt célzó indítvánnyal – az államfő főként a felügyelet vezetőire vonatkozó rendelkezéseket találta aggályosnak.
A vatikáni szerződésbe ütközőnek ítélte és megsemmisítette az Ab a szociális törvény egy paszszusát. A testület megállapította: ellentétes a szóban forgó megállapodással, hogy a törvény a katolikus egyház közszolgáltatásáért járó állami támogatást a települési önkormányzat döntésétől teszi függővé.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége még 2003 decemberében módosította a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét. Az államfő a gyűlöletbeszéd-törvényt alkotmányossági aggályai miatt nem írta alá, hanem a jogszabály előzetes vizsgálatát kezdeményezte az Ab-nál. A bírák szerint az alaptörvény sérelmét eredményezte a jogalkotó, amikor a gyűlöletre izgatás kifejezést beiktatta a jogszabályba, és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívást külön kiemelte abban.
Az Ab szerint a Btk.-ba iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül, aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás jogát. Májusban a mezőgazdasági termékek többletkészletezéséről rendelkező jogszabályt és a gyógyszerárakat befagyasztó kormányrendeletet is az alaptörvénybe ütközőnek találta az Alkotmánybíróság. Szeptemberben a kormánypárti többséggel elfogadott, az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvény ügyében is ugyanezt állapították meg.
A Mádl Ferenc előzetes normakontrollt célzó kezdeményezésére meghozott határozatában a testület közölte, kormányrendelet helyett törvényben kell megállapítani a társulások szabályait. Az Ab úgy ítélte meg, a szabad társuláshoz való jog olyan önkormányzati alapjog, amely kizárólag a képviselő-testületek hatáskörébe tartozik, másra nem ruházható át. Az év utolsó hónapjában hozta meg a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos döntését az Alkotmánybíróság, amelyben az alaptörvénnyel ellentétesnek nevezte és megsemmisítette a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetéséről, valamint az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló kormányrendeletet. Az ügyben az MDF fordult az Alkotmánybírósághoz, amely lépést Dávid Ibolya pártelnök azzal indokolta, hogy a felsőoktatás ilyen nagy jelentőségű átalakítását szerinte csakis törvénnyel lehet szabályozni. Ugyancsak decemberben semmisítette meg az Ab a Btk. több, a kábítószer-fogyasztással összefüggő passzusát, mondván, nem tisztázott például, hogy mi minősül kis, illetve kereskedelmi mennyiségnek a kábítószerből.
A bírák arra szólították fel az Országgyűlést, hogy május végéig pótolják a mulasztást. „A miniszterelnök lemondása csak 30 nap elteltével válik hatályossá” – a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény ezen rendelkezéséről mondta ki decemberben a testület, hogy alkotmányellenes. A kérdésben Medgyessy Péter korábbi kormányfő távozásakor alakult ki jogvita. Az Ab egyebek mellett megállapította, az alkotmány formailag kizárja, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be egy már lemondott kormányfővel szemben.