Öt éven belül a jelenlegi egy-két tized százalékról 3,6 százalékra kell emelni Magyarországon a környezetbarát módon megtermelt áram részarányát, ha be akarjuk tartani az Európai Unió előírásait. A szakemberek szerint a hazánk adottságainak leginkább megfelelő megoldás az, ha biomassza-erőműveket létesítünk, a beruházási hullám azonban egyelőre nem indul el, s a jelenlegi állapot visszás. A Biomassza-erőművek Egyesülése, amelyet december 2-án a pécsi Pannonpower Holding Rt., az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft., illetve a Bakonyi Erőmű Rt. hozott létre, ezen a helyzeten változtatna.
– Elkeserítő, hogy a csatlakozó országok közül az utolsók vagyunk a megújuló energiaforrások felhasználása terén – vázolta a helyzetet érdeklődésünkre Somosi László, az egyesülés elnöke, a pécsi erőmű elnök-vezérigazgatója. – Hátrányunk nemcsak a megtermelt áram mennyiségében jelentős, de a saját lehetőségeinkhez képest is elmaradtunk. Igaz, hogy már beindultak Magyarországon biomassza-erőművek, ezek mögül azonban hiányzik egy agrárenergetikai program, amely révén egyrészt alapanyaghoz jutnának az erőművek, másrészt új lehetőségek nyílnának meg a magyar mezőgazdaság előtt is.
Magyarországon a helyzet az, hogy a biomassza-erőművekben fa ég, Pécsett például körülbelül kilencven százalékban. A jelenlegi termelőkapacitás mellett az erdők egy ideig még elegendő alapanyagot biztosítanak – legfeljebb a forgácslapgyártók elégedetlenek, hiszen felment a fa ára – anélkül, hogy megbomlana a zöld területek ökológiai egyensúlya, ez a háttér azonban a növekedéshez már nem elegendő. Somosi László szerint el kellene indítani egy mezőgazdasági programot, hiszen a kazánokat energiafűvel vagy -náddal, mezőgazdasági hulladékkal, kukoricaszárral, szalmával is lehetne táplálni. – Azt szeretnénk, hogy európai mintára Magyarországon is támogassa az állam az energetikai célú növénytermesztést. Fel kell ismerni, hogy a biomasszaprogram nem csupán energetikai és klímavédelmi kérdés – egy biomassza-erőmű a hagyományos szenes vagy gázos egységeknél jóval kevesebb káros anyagot bocsát ki –, hanem vidékfejlesztési is – ismertette Somosi.
Ebben a témában Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezető elnöke egy korábbi előadásában azt mondta, a biomassza 58 petajoule-nyi éves potenciálját az energetikai célú mezőgazdasági termelés bevezetésével akár 300 petajoule-ra lehetne növelni, ezzel pedig Magyarország villamosenergia-felhasználásának negyedét fedeznék környezetbarát módon. Az agrárium bevonása az energetikába csupán az egyik olyan feladat, amelynek megoldása régóta várat magára; el kellene készíteni egy hosszú távú energetikai koncepciót is. Ez ügyben az év elején a gazdasági tárca publikált egy tanulmányt, de ezt hiányosságai miatt olyan hevesen támadta meg szinte az egész szakma, hogy visszavonták átdolgozásra, és azóta sem formálódott elfogadható koncepcióvá. – Zöldenergetikai stratégiára van szükség, meg kellene határozni a prioritásokat, persze mindent mérlegelve és kiszámolva – tartja Somosi.
Noha már rövid távon is új beruházások kellenek ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az EU Magyarország felé megállapított környezetvédelmi direktíváit, a jelenlegi szabályozás mégsem kedvez a beruházásoknak. Jól mutatja ezt, hogy december végén még mindig nem tudni, kapnak-e plusz kibocsátási kvótát azok az erőművek, amelyek környezetvédelmi beruházásaikkal lecsökkentették szennyezőanyag-emissziójukat, noha január elsejétől elvileg már csak kvóta ellenében lehet szén-dioxidot engedni a légkörbe. Valószínűleg változtatni kell a jelenlegi átvételi szabályokon is ahhoz, hogy a befektetők belevágjanak egy-egy komolyabb biomaszsza-beruházásba Magyarországon. Igaz ugyan, hogy a jogszabályok kötelező átvételt írnak elő a környezetbarát módon megtermelt áramra, ez azonban nem jelent hosszú távú garanciát a befektetett pénz megtérülésére.
orosz-ukrán háború
Ukrajna szerint akkor biztonságos Európa, ha őket támogatja
