T. Ház: középpontban a költségvetés

Többek között a jövő évi költségvetés csökkenő támogatásait kérték számon a Fidesz képviselői a kormánytól tegnap a parlamentben. A pénzügyi államtitkár ugyan cáfolta, hogy jövőre extralakásadó bevezetését terveznék, de – mint mondta – később megvizsgálják a kérdést.

A korábbi évek támogatásainak töredékét, az ez évinek pedig mindössze a felét kapják jövőre a falugazdász-hálózatok, miközben a földművelésügyi tárca politikai államtitkára korábban a Népszabadságban azt nyilatkozta, hogy meg kell erősíteni a szervezetet – hangsúlyozta interpellációjában Lengyel Zoltán (Fidesz). Ki foglalkoztatja majd 2005-ben a falugazdászokat, és kik látják el tanáccsal a gazdákat? – kérdezte a képviselő. Németh Imre agrárminiszter „indokolatlan rémhírterjesztéssel” vádolta Lengyelt, mondván: „a költségvetésből kiindulva csak téves következtetésre lehet jutni”. Az EU-csatlakozással megváltozott feladatok miatt új szervezetre van szükség – mondta a miniszter –, a falugazdászok többsége itt fog majd dolgozni.
Móring József Attila (Fidesz) azt tette szóvá, hogy a csökkenő támogatások miatt életképtelenekké válnak a falusi kisiskolák. A Bokros-csomag idején voltak hasonló helyzetben a falvak – hangsúlyozta. Lamperth Mónika belügyminiszter cáfolta, hogy ellehetetlenítenék a kistelepüléseket. Hozzátette: a falvakban csökken a gyermeklétszám, a települések kistérségi társulásokkal közösen vállalhatják a feladatok ellátását.
Arnóth Sándor (Fidesz) elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyik tanácsadójának újságnyilatkozatából kiderül, hogy a kormányban ismét felmerült a házak és lakások utáni extraadó ötlete. Emlékeztetett arra, hogy tavaly még olyan változaton gondolkodott a kabinet, amely szerint 40 négyzetméteres lakás után 350 ezer forintot kellene fizetni egy évben. Így büntet az MSZP – hangsúlyozta a képviselő. Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: jövőre nem jöhet szóba újabb adó. Ugyanakkor kifejtette: ha a szakértők szerint ezzel igazságosabb lehet az adórendszer, akkor nem zárkóznak el a megvizsgálásától.
Borkó Károly (Fidesz) az egyébként sem rózsás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkaügyi helyzet romlására hívta fel a figyelmet. A munkanélküliek száma kétezerrel nőtt, a pályakezdőknek, 45 év felettieknek, illetve a nyolc általánossal sem rendelkezőknek szinte lehetetlen elhelyezkedniük. Sorra szűnnek meg a munkahelyek, a KSH adatai szerint az észak-alföldi régióban fél százalékkal csökkentek a reálbérek. Ez a jóléti rendszerváltás – mondta a képviselő, aki szerint a pesszimista fideszes erre azt mondja: ennél rosszabb már nem lehet, mire az optimista MSZP-s azt válaszolja: „Dehogynem, mi az hogy! Nagyon is!” Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint téves egyetlen megyében tapasztaltakból általános következtetéseket levonni. A tárcavezető kifejtette: a képviselő olyan rétegről beszél, amelynek az elhelyezkedése a nálunk fejlettebb országokban is problémás.
Az azonnali kérdések sorában Farkas Flórián arra volt kíváncsi, hogyan fordulhatott az elő, hogy köztisztviselők telefonon hívogatják a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kurátorait azzal a felszólítással: mondjanak le. A képviselő felhívta a figyelmet arra: a közalapítványt a kormány hozta létre és egyedül neki van joga azon változtatni. Teleki László, az esélyegyenlőségi tárca politikai államtitkára egyetértett azzal, hogy a közalapítvány jól és hatékonyan működik. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék azon véleményére hivatkozott, miszerint a kuratórium túl sok tagból áll.
Deák András (Fidesz) amiatt érdeklődött, hogy megérkezett-e már a gazdasági tárcához Kapolyi László MSZP-s képviselő levele, amelyben egy rendelet módosítását kezdeményezi. Erre lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy az EU-csatlakozás után a szocialista honatya cége minden kilowattóra áram után megfizesse az államnak azt az egy eurót, amelyet Magyarországnak viszont az EU-hoz kell átutalnia. A rendelet hiánya miatt napi kétmillió forint veszteség éri az államot, és ugyanennyi nyereséget könyvelhet el Kapolyi – mondta Deák. Gaál Gyula, a tárca államtitkára továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy semmiféle veszteség nem éri Magyarországot, ugyanis az EU-tól több visszatérítést fogunk kapni, mint amennyit az import miatt mi fizetünk be oda.
Szokatlan incidens zavarta meg tegnap a parlamentben az azonnali kérdések óráját. Több képviselő is kérdést kívánt intézni a gazdasági és közlekedési miniszterhez, ám a tárcát a napirendi pont megkezdése idején senki nem képviselte az ülésteremben, ezért a képviselők nem tudtak élni jogaikkal. Az ülést vezető alelnök, Deutsch Tamás felszólította a minisztériumot: vegyék jobban figyelembe a napirendi pontok kezdésének idejét.

---