Takarékossági terv: egy sikertörténet vége

Jövőre a gáz és az elektromos áram is drágul. Az áremelkedések kivédésére csak energiatakarékossági beruházásokkal lenne lehetőség, erre viszont egy forint támogatást sem szán az állam.

Erdősi Csaba
2004. 12. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Négy éven át az energiatakarékossági pályázatok voltak a legnépszerűbb lakossági kiírások. 2001-ben 1,3 milliárd forintot szánt az állam erre a célra, a 2002-es csúcs idején pedig 2,4 milliárd forintot fordítottak a pályázatokra. A kormányváltás után ez az összeg csökkenni kezdett, tavaly már csak 1,5 milliárd, az idén pedig 750 milliárd forint jutott a lakossági energiatakarékos beruházások vissza nem térítendő támogatására – ami praktikusan a lakások, lakóházak régi, korszerűtlen nyílászáróinak a cseréjét, esetleg hőszigetelő újravakolását, ritkábban a fűtési rendszer korszerűsítését jelentette. Jövőre a költségvetés egy forintot sem szán e célra.
A pályázati rendszer kivéreztetése nemcsak azt jelenti, hogy az emberek kénytelenek az egyre drágább energiahordozóval továbbra is az utcát fűteni a lakásaik helyett, de rosszul jár maga az állam is. A gazdasági minisztérium honlapján lévő adat szerint csak 2003-ban 1140 terrajoule-nyi energiamegtakarítást eredményeztek a megvalósult pályázatok, ami egyrészt 1,4 milliárd forinttal csökkentette a hazai energiafogyasztók éves költségeit, másrészt enyhített valamit hazánk energiafüggőségén. Az, hogy jövőre nem adnak pénzt a lakossági pályázatokra, nem jelenti azt, hogy ne lehetne rá forrást találni.



A gáz ára felfelé, a pályázati támogatás összege lefelé
indult el
(Változás az előző évihez képest)

Gázárváltozás
2002 +7,5%
2003 +5,1%
2004. október +5,9%

A pályázati összeg változása
2002 +84%
2003 –6,5%
2004 –46%



Holland–norvég kooperáció. Nagyfeszültségű, tenger alatti távvezetéket fektetnek le Norvégia és Hollandia között. A távirati iroda közlése szerint az úgynevezett NordNed-projektben 580 kilométernyi kábelre van szükség, és ezzel ez lesz a világ legnagyobb tenger alatti elektromos létesítménye. A beruházás, amelyről elvileg már négy esztendeje megállapodtak, 270 millió dollárba kerül majd, a kivitelezésre egy svájci elektrotechnikai konszern kapott megbízást. A két ország közötti összeköttetés egyik célja az egyszerű áramkereskedelem, másrészt az, hogy a holland szélerőművek erősen ingadozó teljesítményét a norvégiai vízerőművek állandóan egy szinten lévő termelésével egyenlítsék ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.