Takarékossági terv: egy sikertörténet vége

Jövőre a gáz és az elektromos áram is drágul. Az áremelkedések kivédésére csak energiatakarékossági beruházásokkal lenne lehetőség, erre viszont egy forint támogatást sem szán az állam.

Négy éven át az energiatakarékossági pályázatok voltak a legnépszerűbb lakossági kiírások. 2001-ben 1,3 milliárd forintot szánt az állam erre a célra, a 2002-es csúcs idején pedig 2,4 milliárd forintot fordítottak a pályázatokra. A kormányváltás után ez az összeg csökkenni kezdett, tavaly már csak 1,5 milliárd, az idén pedig 750 milliárd forint jutott a lakossági energiatakarékos beruházások vissza nem térítendő támogatására – ami praktikusan a lakások, lakóházak régi, korszerűtlen nyílászáróinak a cseréjét, esetleg hőszigetelő újravakolását, ritkábban a fűtési rendszer korszerűsítését jelentette. Jövőre a költségvetés egy forintot sem szán e célra.
A pályázati rendszer kivéreztetése nemcsak azt jelenti, hogy az emberek kénytelenek az egyre drágább energiahordozóval továbbra is az utcát fűteni a lakásaik helyett, de rosszul jár maga az állam is. A gazdasági minisztérium honlapján lévő adat szerint csak 2003-ban 1140 terrajoule-nyi energiamegtakarítást eredményeztek a megvalósult pályázatok, ami egyrészt 1,4 milliárd forinttal csökkentette a hazai energiafogyasztók éves költségeit, másrészt enyhített valamit hazánk energiafüggőségén. Az, hogy jövőre nem adnak pénzt a lakossági pályázatokra, nem jelenti azt, hogy ne lehetne rá forrást találni.

---

---