Statisztikák szerint minden magyarra háromnegyed kiló szaloncukor jut évente. Mivel leginkább a karácsonyra korlátozódik a fogyasztása, ez jókora dózis néhány nap alatt. Nem mindegy tehát, mi minden rejlik a kicsiny szemekben, és mennyit kell fizetnünk értük.
Novemberben mérte össze a különböző gyártók termékeit a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (OFE). Tizenöt márkát vizsgáltak, a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott hagyományos (kandírozott, töltött és mártott) fajtákon kívül a zselés, a marcipános, illetve a vajkaramellás változatokat is. Mikrobiológiai szempontból mindegyik megfelelőnek bizonyult. A bevonat és a töltet arányánál (amit az élelmiszerkönyv a külső borításnál húsz százalékban ír elő), már adódtak különbségek. Míg a Csengettyű nevű zselés szaloncukorban csupán 17,4 százalék, a Tesco néven forgalmazottban csak 19,2, a Milkánál viszont az előírtnak csaknem a duplája. Jónak bizonyult még az Arany Szalon, a Szamos, valamint a Stollwerck több terméke is. A tiszta tömeg mérésekor az eltérés csak 3 százalékos lehet a névleges értéktől. Ebben csak a Stollwerck kókuszos cukra nem felelt meg, amelyből még csomagolt állapotban is négy százalék hiányzott, míg kibontva már több mint nyolc. Pedig utóbbi az érzékszervi vizsgán a legtöbb pontot kapta. A tesztelt fajták közül egy kilónyi a Smekt szaloncukorból a legolcsóbb (998 Ft), míg legtöbbet a Milka (3076– 3682 Ft/kg) és a Szamos (2748– 3375 Ft/kg) termékeiért kell fizetni.
Összegezve a tapasztalatokat, Újlaki-Vátz László, az OFE szóvivője elmondta: bár a marcipános termékek ára messze a legmagasabb, ezek minősége egyaránt közelít a kiválóhoz. Olcsóbbak ugyan a gyümölcszselés változatok, de minőségük jóval gyengébb, mint az árban velük megegyező más fajtáknak. És még egy nem elhanyagolható szempont: a szaloncukor nem más, mint bonbon. Azonban még a legdrágábbak is sokkal kevesebbe kerülnek, mint a díszdobozos desszertek – tette hozzá a szóvivő.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség