Torzul a kecskeméti városkép

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa civil szervezetek panasza alapján újabb vizsgálatot indított a kecskeméti történelmi belvárosban, a Nagytemplomtól százméternyire épülő szórakoztató- és bevásárlóközpont ügyében. Több hivatal megállapította, hogy számos szabálytalanság történt a hatalmas Malom Center építési engedélyezési eljárása során. A munkát azonban nem állították le, az ma is gőzerővel folyik.

Többször foglalkoztunk a Magyar Nemzetben azzal a kérdéssel, miként lehetséges, hogy miközben az elvi építési engedély, valamint az építési engedély kiadását szigorú szabályokhoz köti a törvény, erre a kecskeméti belvárosban épülő 44 ezer négyzetméter összterületű komplexumra minden engedélyt villámgyorsan kiadtak annak ellenére, hogy több szakhatóság megtagadta hozzájárulását. Már az ipartörténeti emlékként helyi védelmet élvező, 103 éves Kecskeméti Gőzmalom lebontása ellen is tiltakozott nemzetközi hírű építészek sora és több civil szervezet. Közleményben tiltakozott a műemlékvédelem legrangosabb nemzetközi szervezete, az ICOMOS is a területre tervezett szórakoztató-, illetve bevásárlóközpont építésének megkezdése ellen. Az indok ugyanaz volt, amit építészek és civil szervezetek is többször hangsúlyoztak: „A XX. század elején vezető magyar építészek által tervezett, szecessziós stílusban felépült városközpont és a magyar Alföld tipikus településszerkezetét őrző Homokidomb közötti területen megkezdett nagyberuházás szétrobbantja a város építészeti keretét és a teljes védett zóna építészeti egységét, ezzel megszünteti a város jellegzetes arculatát.”
Vizsgálatot indított a Budapesti Építészkamara etikai-fegyelmi bizottsága is, és hat hónapra felfüggesztette az épületkomplexum tervezőjének kamarai tagságát, megállapítva, hogy a kamara „fennállása óta nem fordult elő a jelen ügyben tapasztalt halmozott jogsértés”. A határozat azonban még nem jogerős.
A Bács-Kiskun Megyei Építészkamara, a Kecskeméti Fiatalok Egyesülete és a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete Lenkovics Barnabáshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult panasszal. Az ombudsman ezt követően ismételten (előzőleg júliusban) megkereste a Belügyminisztérium Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalának (OLÉH) elnökét – és ezúttal a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét is. Lenkovics Barnabás e hó 15-én kiadott közleménye szerint a panaszosok több száz oldalas dokumentációja „megalapozni látszik a gyanút, hogy sok ezer állampolgár alkotmányos jogait megsértették és sértik folyamatosan a bevásárlóközpont elhelyezésével, illetve az azzal kapcsolatos hatósági eljárásokkal… Sérülni látszik az egészséges környezethez és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, amelyet a Magyar Köztársaság az épített környezet védelmével is megvalósít. Úgyszintén sérül a jogorvoslathoz való jog, amely mindenkit megillet, akinek a jogát vagy jogos érdekét sérti a hatóság döntése.”
Az ombudsman választ vár az OLÉH elnökétől többek között arra: „Ki felel egy város építészeti arculatáért, ki ellenőrzi, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak teljesülnek-e, illetve ki léphet fel, ha a jogszabályban meghatározott feltételek nem teljesülnek, ki az ügyfél a városkép védelmében? (…) Külön magyarázatot kért arra, hogyan történhetett, hogy a szakhatóságok elutasító határozatát nem vette figyelembe az eljáró építési hatóság?” Amúgy Kecskemét is pályázik az Európa kulturális fővárosa 2010 megtisztelő címre.