Új autópálya-szakaszt avatott fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt héten Nyékládháza és Miskolc között, miközben a hivatalos ceremónián a „Köszönjük, Viktor!” feliratú transzparensen jelezte néhány résztvevő, hogy ez nem teljesen a kormány sikere. A véleményt nyilvánítók megjelenése nem volt véletlen az M30-as autópálya utolsó szakaszának átadásán, amelynek köszönhetően gyorsforgalmi úton közvetlenül elérhetővé vált a borsodi főváros, Miskolc. Ennek az autópályának a megépítéséről még a polgári kormány döntött, és 2002 tavaszán kezdték el építeni. Ugyanígy azokon a sztrádákon, amelyeket eddig Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc átadott, a fejlesztések kivétel nélkül az Orbán-kormány alatt kezdődtek.
Mint ismeretes, az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár közötti, 60 kilométeres szakasza és a Tisza-híd 2002 decemberében készült el. Ezt megelőzően helyezték üzembe a teljesen felújított Budapest–Zamárdi autópályát. A tiszai átkelőhöz hasonló beruházás volt a szekszárdi Duna-híd megépítése és az M9-es autóút első húsz kilométeres szakasza: a létesítményeket 2003 júliusától használják az autósok. A Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően szinte azonnal tovább lehetett volna építeni az autópályákat, a korábbi bírálatok ellenére megfelelően elő voltak készítve a beruházások. A kormányváltást követően a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. új terveket készíttetett az M7-es és az M70-es új szakaszaira, mondván, hogy az eredetiek nem voltak megfelelők. Az új tervek lényegesen megnövelték a beruházási költségeket.
A sztrádaépítésekhez hasonló léptékűek a Széchenyi-plusz gazdaságélénkítő programban megvalósuló közútfejlesztések, amelyek tehermentesítik egyes vidéki városok útjait, a bővítések révén pedig a forgalmas főútvonalakat. A harmincnyolc projekt – az építkezések 2002 elején kezdődtek – nagy része már megvalósult, az idén kettő, jövőre és 2006 elején öt szakaszt adnak át a forgalomnak, ezzel teljes lesz a Széchenyi-plusz. A beruházások között jelentősek a városokat elkerülő utak – például Barcs, Dunaföldvár, Sárvár, Szombathely, Zalaegerszeg – és a négysávosra bővített szakaszok.
Ezen a héten adják át az új elkerülő utat Békéscsabánál, illetve a négysávos 44-es számú főutat Békéscsaba és Gyula között. Ugyancsak decemberben adja át az NA Rt. – a társaság 2002 óta a költségvetésének jelentős részét ezekre a projektekre költi – az elkerülő utat Bajánál. Jövőre készül el a tervek szerint az Abonyt, Mezőkövesdet és Székesfehérvárt elkerülő út, 2006 elejére pedig Pest megyében a 4-es számú főút egy szakaszának négysávosítása és a 81-es számú főút bővítése – ez a projekt került utólag a programba. Ezek közül a Székesfehérvárt délnyugati irányban elkerülő közúti infrastruktúra ígérkezik a legnagyobb beruházásnak, hiszen több mint tíz kilométer hosszú, kétszer két sávos autóutat nyitnak meg a forgalom előtt.
A Medgyessy-kormány alatt nyolc új szakasz, valamint a dunaújvárosi Duna-híd megépítésére hirdettek közbeszerzési tendert, a Gyurcsány-kabinet döntésének értelmében azonban 2005-től magánbefektetőkkel építtetnék az autópályákat, hogy 2006 végére elkészüljön a törvényben meghatározott 420 kilométer. Ez a döntés bizonytalanná tette az autópálya-program finanszírozását, hiszen még a pénzügyi tárcánál sem tudják egyelőre megmondani, hogy milyen formában vonnák be a magántőkét, és az állami finanszírozáshoz képest ez hosszú távon mennyivel növeli meg a költségeket. Egyelőre annyi biztos, hogy a költségvetés 2005-ben meghitelezi az NA Rt.-nek a fejlesztési forrásokat, viszont még ugyanabban az évben a koncessziós díjakon kívül vissza is szeretné kapni azt az összeget az állam.
Hosszú távon jelentős terheket jelenthetnek a lakosságnak az ilyen beruházások, elsősorban azért, mert 20-30 éves futamidejű fejlesztések esetében nehéz előre meghatározni, milyen kockázatra lehet számítani. Az állam a szolgáltatásért a futamidő végéig rendelkezésre állási díjat fizet, ami tartalmazza az építési költségeket, az üzemeltetést, a karbantartást, a hitel- és a tőkeköltségeket, valamint a befektetők által elvárt hozamot.
Nyírségi fejlesztés. Az idén több mint 6,5 milliárd forintot fordított a nyírségi úthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság – közölte Hegedüs Csaba ügyvezető igazgató. A 41-es számú főút Nyíregyházára bevezető szakasza 3,8 milliárd forintos költségből négysávosra bővült, az európai közlekedési követelmények szerint kialakított útrész átadása december 17-én lesz – mondta. Hozzátette: ugyancsak négysávossá alakították át a főút beregsurányi határállomásra vezető szakaszát is, s ott szintén befejeződött a munka, a 619 millió forintos beruházás november 30-ra készült el. A 4-es számú főutat négysávosra bővítették 400 millió forintos költséggel. A közútkezelő társaság az EU támogatásával az európai szabványnak megfelelően korszerűsítette a 4-es számú főút záhonyi határállomás előtti szakaszát. (MTI)
