Újra Brüsszelbe mennek a méztermelők

A jövő évben, január 24-től folytatódik Brüsszelben a magyar méhészek Európa Tanács előtti demonstrációja – erről döntött tegnap az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) intézőbizottsága. Mint ismeretes, szigorúbb termékelőírásokat követelve a múlt héten már tüntettek a magyar méhészek az Európai Unió központja előtt, a januári demonstrációt viszont addig folytatják, amíg eredményhez nem vezet.

Nem kis érdeklődésre tartottak számot azok a magyar méhészek, akik Brüsszelben az Európa Tanács főépülete és az adminisztrációs hivatal közötti Schuman téren sárga sapkáikban, mézet kóstoltatva tüntettek a múlt héten a közösség gazdaságpolitikája ellen. Hétfőn délután kettőtől négyig, majd kedden, szerdán és csütörtökön tíztől kettőig türelmesen és fegyelmezetten galoppíroztak többnyelvű tábláikkal a zöld területen. Csendes kuriózum volt ez a tüntetés még a brüsszeli rendőrök számára is, hiszen a „barátságos magyarok” a jó minőségű méz érdekében demonstráltak. Ez volt az első olyan tiltakozó akció, amelyet az újonnan csatlakozott országok egyike kezdeményezett.
A magyar méhészek azt szerették volna – és szeretnék elérni a továbbiakban is –, hogy a kontinensen megtermelt jó minőségű mézet ne lehessen lerontani a rossz minőségű mézzel. Elmondásuk szerint a magyar méhészet nem azért került bajba, mert nem versenyképes. – Legfőképpen azért vagyunk hátrányban, mert a nagy EU-importőr csomagolók erős lobbitevékenységének köszönhetően a méz uniós forgalomba hozatalának szabályai a gyenge minőségű, arctalan importmézkeverékeknek kedveznek, és nem védik megfelelően a fajtamézek, mint például a világhírű magyar akácméz tisztaságát sem – nyilatkozta Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökhelyettese.
A méztermelők elismerik, hogy szükség van az importmézre, ugyanis az európai gazdák az unió szükségletének csupán a felét képesek megtermelni. Céljuk az, hogy a jövőben legyen kötelező feltüntetni a méz pontos származási helyét az üvegeken; a gyengébb minőségű mézet II., III. osztályúként lehessen csak fogalomba hozni; ne lehessen a fajtamézet, mint például az akácmézet olcsó mézzel keverni, és ne lehessen a különböző országokból származó mézeket összekeverni. Talán nem kell hangsúlyozni ennek a jelentőségét, hiszen köztudott, hogy a magyar akácméz világhírű, mondhatni hungaricum. Az Európai Unión kívülről óriási mennyiségben beszállított silány minőségű, antibiotikum-maradványokat is tartalmazó méz következménye a kisebb fogyasztás és a méhészek számának csökkenése. Ma a nagy csomagolók által forgalmazott termékek 90 százalékáról elmondható, hogy jórészt importmézkeveréket tartalmaz úgy, hogy megállapíthatatlan a keverék aránya. Márpedig a Magyarországra beszállított méz jelentős részét úgy termelik, hogy a humán higiénia legminimálisabb feltételeit sem tartják be. Minőségét a még éppen eladható szintre többek között a magyar mézzel javítják fel.
Az EU nemrég feloldotta az olcsó kínai mézre vonatkozó importtilalmat. Korábban ugyanis az igen silány, nagy víztartalmú és átdolgozott kínai mézben káros vegyszermaradványokat is találtak. Az EU-ba már 2003-tól tranzitországokon keresztül beáramló távol-keleti és argentin méz miatt mostanra „bedugult” a piac. Ez okozza az árzuhanást is, ami esetünkben a tavalyi ár felét jelenti. Így az egyébként kiváló minőségű, nagy tisztaságú, antibiotikumokat nem tartalmazó méz már csak a városok piacain képez értéket.
A méhészek brüsszeli tiltakozását követően a mézágazat és a méhészet gondjairól négypárti egyeztetést tartottak múlt pénteken Budapesten. Az ott megfogalmazottak szerint első lépésként parlamenti határozatot szeretnének elfogadtatni, amelyben a kormányzatot felkérik, hogy a méhészek és a fogyasztók érdekeit képviselve Brüsszelben jelenítse meg a problémát. Az országgyűlési határozati javaslatot még a parlament téli szünete előtt beterjesztik a Ház elé, így jövő tavaszra megszülethet a döntés.
A tegnapi OMME-intézőbizottsági ülésen Maya Péter ügyvezető igazgató ismertetése szerint a brüsszeli demonstráció tapasztalatait összegezték, és arra a véleményre jutottak, hogy kívánatos lenne a magyar kormány ügyük melletti kiállása, de nem oldana meg mindent. – Tiltakozásunk akkor eredményes, ha nem csupán magyar álláspont, ezért tovább bővítjük kapcsolatainkat a nemzetközi méztermelő-szövetségekkel – szögezte le Maya Péter ügyvezető. Hozzátette: mivel a kialakult mézpiaci helyzet miatt az uniós méhésztársadalom léte került veszélybe, s mivel Brüsszelben érdemi megállapodás nem történt, januárban a magyar méhészek mellé várhatóan a német, francia, luxemburgi és görög termelők is csatlakoznak majd.