Elemzői körökben szinte teljes volt az egyetértés abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén 10-ről 9,5 százalékra csökkenti majd irányadó alapkamatát. A piac azonban már a következő napon úgy reagált, hogy az infláció lassulása lehetővé tett volna a mostaninál nagyobb mértékű, egyszázalékos csökkentést is, amire azonban így csak a tanács január 24-i kamatdöntő ülésén kerülhet majd sor. Az szinte már biztos, hogy a jegybanki alapkamat tovább fog mérséklődni a következő hónapokban, de hogy ez milyen mértékű, s főleg milyen ütemű csökkenést jelent majd, annak megítélésében még a szakértői vélemények is eltérnek. Az elemzők egy része nagyobb volumenű kamatvágást valószínűsít az év első felében – egy-másfél százalékot –, ezzel szemben az év második felében már nem vár újabb kamatmérséklést. Mások kiegyensúlyozottabb, az év végére realizálódó, egy-másfél százalékos csökkenéssel számolnak inkább. Abban azonban valamennyien egyetértenek, hogy a jövő év végére az alapkamat várhatóan nyolc, nyolc és fél százalékos szinten realizálódhat.
Hogy a jegybank irányadó alapkamata milyen ütemben mérséklődik a jövő évben, még kétséges, de hogy a kereskedelmi bankok a jól bevált forgatókönyv alapján reagálnak majd minden egyes központi módosításra, az már előre valószínűsíthető. Vagyis úgy tűnik, hogy már most tartósan berendezkedhetünk az egy számjegyű betéti hozamok időszakára. Kérdésünkre, hogy a jegybank hétfői döntésére ismételt kamatmódosítással válaszolnak-e a hazai pénzintézetek, kitérő válaszokat kaptunk. Ám tény, ha lesz is változás, az mint mindig, először a betéti oldalon jelentkezik. Ezzel szemben a hitelkamatok mérséklésére valószínűleg csak a jövő évben számíthatunk, mivel a hitelkamatok csökkenését az alapkamat-változás csak részben befolyásolja, a piac és a hazai kiélezett verseny viszont annál inkább.
A hitelkamatok közül várhatóan a támogatott lakáshitelek kamatai csökkennek majd a leglassabban, ellentétben az úgynevezett versenyt generáló hitelkonstrukciókkal – devizaalapú jelzálog- és lakáshitelek –, amelyeknek a kamatai már többször is mérséklődtek az utóbbi hónapokban. A hitelkamatok változását egyébként jelentős mértékben befolyásolhatja az OTP kamatstratégiája is, mivel a hazai kereskedelmi bankok újraárazás előtt szinte mindig megvárják a piacvezető „nagy testvér” döntését. Az egy számjegyűvé váló alapkamatot a jegybank állásfoglalása szerint a pozitív inflációs kilátások és a kedvező globális befektetői környezet tette lehetővé. Ugyanakkor ismételten felhívták a figyelmet a külső egyensúly bizonytalan helyzetére, amely változatlanul az óvatos kamatpolitika fenntartását teszi szükségessé.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
