Oroszország senkit nem akar annektálni – szögezte le Putyin, némi gúnnyal feltételezve, hogy Aleksander Kwasniewski ezt a megjegyzését már a hivatali ideje utáni álláskeresés jegyében tette. Putyin ingerülten utasította el a lengyel elnök azon megjegyzését is, amely szerint az Egyesült Államoknak előnyösebb „Oroszország Ukrajna nélkül, mint Oroszország Ukrajnával”. A lengyel elnök vitába szállt azzal, hogy Putyin ilyen szellemben értelmezte a Polityka című lapban megjelent nyilatkozatát. Leszögezte: „Azt mondtam, hogy a világnak szüksége van Oroszországra az ukrajnai válság felszámolásában, és azt, hogy egy demokratikus Oroszország és egy demokratikus Ukrajna tenné a legnagyobb szolgálatot a világnak.” Kwasniewski hangoztatta, méltánytalannak tartja az orosz elnök szavait, amelyek szerint mind neki, mind Lengyelországnak meg kell fizetnie annak árát, hogy beavatkozott az ukrajnai helyzet rendezésébe.
Az orosz elnök eközben óva intette az ukrán elnökesélyes Viktor Juscsenkót környezetének oroszellenes tagjaitól, és burkoltan bírálva az Egyesült Államokat kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a sorozatos forradalmak bomlasztó konfliktusokba dönthetik a posztszovjet térséget. Putyin elégedetten nyugtázta a Nyugat-barát Juscsenko fogadalmát, hogy első útja Moszkvába vezet, ha megnyeri az elnökválasztást, de óva intette őt attól, hogy olyanokat tűrjön meg környezetében, akik „oroszellenes és cionista” jelszavakra építik politikai ambíciókat.
orosz-ukrán háború
Ukrajna szerint akkor biztonságos Európa, ha őket támogatja
