Országos akciót kezdeményezett a határon túli magyarság szolgálatában tevékenykedő Rákóczi Szövetség. A civil szervezeteket és magánszemélyeket is megszólító levelükben emlékeztetnek az alkotmányban is rögzített követelményre, amely szerint az anyaország felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt, és támogatni kívánja hosszú távú megmaradásukat a szülőföldjükön. Ezt szolgálta volna az úgynevezett státustörvény keretében bevezetett oktatási-nevelési támogatás, amely azonban a Felvidéken – a mostani magyar kormánynak a Szlovák Köztársasággal 2003-ban kötött megállapodása után – a többi régióval ellentétben nem jut el közvetlenül a családokhoz.
A Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József szerint a családok feje fölött, a megkérdezésük nélkül hozott döntés megfosztja az embereket az anyaországgal való közvetlen kapcsolat érzésétől és attól az ösztöndíjtól, amely az eredeti törvény szerint a hároméves óvodástól a tizennyolc éves diákig minden fiatalnak járt volna, és amely fontos motiváló tényezője lenne a magyar iskolába történő beíratkozásnak. (A szocialista–liberális kormány által módosított státustörvényből már „kifelejtették” az óvodásokat, pedig az esetek zömében itt dől el, hogy a magyarul vagy a többségi nemzet nyelvén működő oktatási intézménybe kerül-e a gyermek. A gyakorlat szerint azoknak a gyerekeknek a döntő többsége, akik magyarul kezdik el az óvodát, később magyar tannyelvű iskolába kerülnek és fordítva.)
A két kormány megállapodásának köszönhetően a pénzt nem a családok, hanem egy alapítvány kapja, az iskolák mellett működő civil szervezetek pályázat útján nyerhetik el a támogatást. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokan nincsenek felkészülve a pályázatírásra, másokat formai okok miatt utasítanak el, de az eredményesen pályázók esetében sem biztos, hogy a szülő számára megfogható módon jelentkezik az anyaországi juttatás, hiszen nem látják világosan, mire költötték ezt az összeget.
A Rákóczi Szövetség több éve elindította a magyar iskolába való beíratkozást ösztönző programját (a felvidéki magyar diákok húsz százaléka ma is szlovák tannyelvű iskolában kezdi meg tanulmányait). A kormányváltás ezt az elképzelést is megpróbálta megakasztani: az Illyés Közalapítvány által a 2003. évi programra megítélt ötvenmillió forintból tizenkétmilliót elvont és ugyanannyit csak jelentős késéssel folyósított, az ideit pedig egyáltalán nem támogatta. A beíratkozásra ösztönző program keretében valamennyi érintett családot megkeresik egy személyre szóló levéllel, amelyben a magyar nyelvű tanulás mellett érvelnek, bemutatják a szóba jöhető iskolákat és megígérik a tanévnyitó ünnepségen átadandó tanszercsomagot. A rászoruló diákok részére szociális támogatást is adnak (utazási, étkezési hozzájárulás), és a beíratási programot a legeredményesebben végrehajtó iskolákat oktatási segédeszközökkel is segítik.
A szívós munka eredményeképpen idén a magyar iskolába beíratott gyerekek száma 4179-ről 4314-re nőtt annak ellenére, hogy a Felvidéken is évről évre csökken a magyarok gyerekvállalási kedve. A magyarlakta járásokban így 1,28 százalékkal nőtt a magyar iskolában tanuló gyermekek száma az összes beíratott diákhoz képest. Javult a helyzet a városokban is, pedig a tapasztalat azt mutatja, urbánus környezetben nagyobb a veszélye annak, hogy a szülők – a későbbi érvényesülési esélyekre hivatkozva – a többségi nyelvű iskolába íratják a gyerekeiket. A januárban induló beíratkozási programra eddig hárommillió forintnyi felajánlás érkezett, de ennek a többszörösére, nyolcvanmillióra volna szükség, hogy a négyezer felvidéki magyar diák megkaphassa közvetlen módon a húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Mivel a Rákóczi Szövetség kiemelten közhasznú szervezet, a számlájukra befizetett összeg harmada az adóból leírható. A szövetség azt kéri a civil szervezetektől, az országgyűlési képviselőktől és minden, az ügy iránt érzékeny embertől, hogy lehetőségük szerint vállalják egy vagy több felvidéki diák támogatását, gyerekenként húszezer forintos összeggel.
Természetesen szívesen fogadnak bármilyen ennél kisebb összegű támogatást is erre a nemzetstratégiai szempontból nagy fontosságú célra. Halzl József elnök úgy véli, amennyiben nem gyűlik össze az összes diák támogatására szükséges összeg, akkor kijelölik az asszimiláció által leginkább veszélyeztetett régiókat és leghamarabb az ott élő diákokat támogatják.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
