Tersánszky-Józsi Jenő zseniális előadóművész is volt, még balalajkázni is tudott – erről bárki meggyőződhet a saját fülével, ha rákattint a rádió honlapjára, és megkeresi a Kincsestárat, azon belül is a Hangos Panteont. Az ArchívNet munkatársai e címszó alatt adják közre a magyar kultúra, a sport, a tudomány kiemelkedő egyéniségeinek érdeklődésre számot tartó hangfelvételeit az archívum polcairól. Ahogy Mezei Károly főszerkesztő mondja, a Panteon oldalain található válogatás természetesen nem a teljesség igényével készült, az oldalak folyamatosan bővülnek, s a „képes rádiózás” követelményeinek megfelelően a néhány perces hanganyag mellett egy-egy fénykép és rövid életrajz idézi fel a bemutatott személyiség munkásságát. Amellett, hogy a felvételen megőrzött élőbeszéd, a hanglejtés, a stílus eleve új dimenziókkal gazdagítja, közelebb hozza a magyar kultúra nagyjait a látogatókhoz, a szerkesztésben fontos szempont volt az „üzenet”, ami e hosszabb-rövidebb felvételeken – az archívum egykori és mai munkatársainak köszönhetően – megőrződött az utókornak. A színészek panteonjában megtalálható Blaha Lujza hangfelvétele, de ott van Berky Lili, Fedák Sári, Domján Edit, Gózon Gyula, Kálmán György, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán, Pécsi Sándor, Rátkai Márton, Somlay Artúr, Turay Ida, Varsányi Irén, Várkonyi Zoltán – a válogatás hanganyagaiból kibontakozik a magyar színjátszás története, fejlődése. Az oldalakon való barangolás igazi kedvcsináló lehet az ifjabb nemzedékeknek az irodalomban való elmélyüléshez is. S ez a szempont – derül ki Mezei Károly szavaiból – bizony a legfontosabbak közé tartozik. A hangarchívum anyagai közreadásának egyik fontos vállalt célja az ismeretterjesztés, az értékek közvetítése a fiatalabb generációknak. Ennek a törekvésnek a jegyében hozták létre a meseoldalakat: a gyerekek megtalálhatják itt a rokon népek meséiből készített hangjátékokat, amelyeket egyszerre olvashatnak és hallgathatnak – ez nagy segítség lehet az olvasás képességének elsajátításában. A mesékhez magyarázó szövegek tartoznak, amelyek például az adott népcsoportot mutatják be, a gyermekek számára érthetően, ám izgalmasan. De kimondottan a kicsik számára készült a Gyerekpáholy oldal is, ahol a klaszszikusok világával ismerkedhetnek meg koruknak megfelelő formában – operarészletek, avatott magyarázatok segítségével. De ott vannak a mesejátékok is – amelyek persze nosztalgikus élményt jelenthetnek a felnőtteknek. Ki ne emlékezne Mikrobira? Most már a Kincsestár oldalain újra hallható. Az internet világa elsősorban a felnövekvő generációk „terepe” – véli Mezei Károly. Úgy látja: a médiumokból áradnak a színvonaltalan, sőt kártékony gyermekprogramok, ifjúsági műsorok, az ArchívNet kínálatával szeretne létrehozni egy olyan szigetet, ahol a gyerekek valódi értékekkel töltődhetnek fel. De persze nem csak ők. Hiszen ott van például az Első környezetvédő oldal, ami Balogh János ökológusprofesszor teljes hangos életművét mutatja be. Száznyolcvan műsor: riportok, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések, fotográfiák, szövegek kíséretében – ahogy a képes rádiózásnál dukál. Ez volt eddig a szerkesztőség legnagyobb vállalkozása, és – ahogy Mezei Károly fogalmaz – ha a körülmények lehetővé teszik, más tudósok, színészek életművének feldolgozásával folytatják a munkát.
Van miből dolgozni: az archívum egyik legrégibb darabja Kossuth Lajos hangfelvétele, ami eredetileg viaszhengerre készült. Ma már CD-re rögzítve őrzik szavait. A hangfelvételeket – a technika fejlődésének megfelelően – koronként változó hordozókra rögzítették. Az archívumban a mai napig megtalálhatók az úgynevezett decelit-, lakk-, bakelit- vagy röntgenlemezek. Normál lemezből több mint 18 000, mikrobarázdásból pedig több mint 40 000 darab sorakozik a polcokon. A különféle hanghordozók között a legnagyobb menynyiséget a magnószalagok teszik ki, ebből legalább hatszázötvenezer van, mivel az utóbbi negyven évben ez volt a legelterjedtebb hangrögzítési mód. A digitális technika megjelenésével mindinkább elterjed a DAT-kazetták és számítógépek használata. Az így készült felvételeket később digitalizálták. Ezzel párhuzamosan folyik a „mentés” is: a régebbi hanghordozókon tárolt, értéket képviselő műsorokat CD-re másolják. Éppen ezért a mintegy 15 000 DAT-kazetta mellett az 50 000 darabos CD-állomány is folyamatosan növekszik. Bár szakértők szerint növekedhetne gyorsabban, ám az örökös pénzhiány miatt
a másolási munka meglehetősen lassan halad.
Ez a szinte felmérhetetlen mennyiségű, 80 év alatt felhalmozott hanganyag igazi különlegességeket rejt. S hála a gondos rendszerezésnek, ezeket meg is lehet találni. Az ArchívNet szerkesztősége csaknem egy év munkájával most a nagyközönség számára összegyűjtötte és a Kincsestárban közreadta a legjelentősebb magyar kortárs komponisták rádiós felvételeit, amelyek csak ebben a gyűjteményben vannak meg, más hanghordozón nem jelentek meg. Mint Mezei Károly elmondta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megvalósult projekt több mint 50 kortárs zeneszerző csaknem 400 kompozícióját mutatja be. Az eredeti tervek szerint 100 szerzővel számoltak, ám volt, aki nem jelzett vissza megkeresésükre, és persze voltak szerzői jogi problémák is. A költségek nagy részét a hangfelvételen közreműködő zenészek és zeneszerzők jogdíjai teszik ki, ennek rendezéséhez kellett az állami támogatás. Természetesen a munkát szakértői csoport irányította, a zenei szakértő Bánkövi Gyula, a Bartók rádió munkatársa volt. A szerkesztésben Kiss Magdolna, Vollner Judit és Herczeg Tibor vett részt, Péterváry Gábor főszerkesztése mellett.
Az oldalra ellátogatók természetesen nem csak a hanganyagokkal ismerkedhetnek meg. Minden komponistáról közlik a legfontosabb adatokat is. Az életút ismertetése mellett megtalálható műveik listája, és meghallgathatók a velük készült interjúk. Fényképek, és az adott komponistával foglalkozó internetes oldalakra való kapcsolódás segíti a minél teljesebb körű tájékozódást. A zenekedvelők többek között Balassa Sándor, Dukay Barnabás, Durkó Péter, Durkó Zsolt, Gémesi Géza, Hidas Frigyes, Hollós Máté, Kurtág György, Láng István, Lendvay Kamilló, Ligeti György, Márta István, Petrovics Emil, Rózsa Pál, Sári József, Sáry László, Selmeczi György, Soós András, Szőllősy András, Szőnyi Erzsébet, Vántus István máshol nem hallható rádiós felvételeivel ismerkedhetnek meg. Mezei Károly szerint a gyűjtemény lökést adhat a kortárs magyar zene fejlődésének is, hiszen a világhálón keresztül az eddig kevéssé ismert alkotások nemzetközi szakmai körökben is felkelthetik az érdeklődést, annál is inkább, mivel az életrajz és a kapcsolódó adatok angol nyelven is elérhetők.
A magyar kortárs zeneszerzők gyűjteményének oldala elkészült, de – mint ahogy a többi lap is a Kincsestárban – folyamatos fejlesztés alatt áll. Mezei Károly sorolja a terveket: bővíteni szeretnék a mesejátékok kínálatát, a Hangos Panteont, jó lenne elkészíteni a rádióbemondók tárát. De a rádió nemcsak a kultúra, de a történelem dokumentumainak is tárháza. El lehetne készíteni a legfontosabb XX. századi magyar politikusok oldalát hang- és szöveges dokumentumok tükrében – mondja. Mezei Károly szerint az archívum olyan gazdag, hogy évtizedekig nem lehet kimeríteni. S nekik szerencséjük van, a szerkesztőségük az első a műfajban. Úgyhogy ők írják a szabályokat… Az oldal látogatottsága most átlagosnak mondható. Hogy többen megismerjék a Kincsestárat, csak marketing kérdése. Az oldalakon felhalmozott értékek önmagukért beszélnek – véli Mezei Károly főszerkesztő.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
