Vizsgálják a felmelegedést

Enyhe teleket, aszályos, forró nyarakat, heves esőzéseket, szélviharokat, valóságos világvégét jósolt a következő évtizedekre a globális felmelegedésről készített első jelentésében az EU környezetvédelmi ügynöksége, az European Environmental Agency (EEA). A szervezet szerint Európát különösen súlyosan érinti a klíma változása; intő jel, hogy világszerte 0,7, kontinensünkön viszont 0,95 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést regisztráltak az utóbbi száz évben. Az EEA azt jósolja, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet további 1,4–5,8, az európai pedig 2–6,3 fokkal növekszik. A felmelegedés következményei beláthatatlanok.
*
Hazánkban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia tavaly júliusban indította el a klímaváltozással összefüggő programját, a Vahavát (a mozaikszó a változás, hatás, válaszadás szavakból áll össze), amely a globális változások hazai hatásaival és az arra adandó válaszokkal foglalkozik átfogóan. A projekt nem egy lezárt létszámú kutatócsoport közreműködésével készül, hanem szintetizáló jellege miatt nagyon sok szakember részleges közreműködésével. A program koncepcióját például 33 akadémiai tudományos bizottság vitatta meg – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Láng István akadémikus, a program vezetője. Bizottságonként 10-20 kutató vett részt az összejöveteleken. Ez már önmagában 500 szakértő időleges közreműködését jelentette. – Azt mondjuk, hogy 200-250 tudós tényleges részvételével alakítjuk a projekt tartalmát – tette hozzá a professzor.
A közelmúltban összeállt az egy év múlva elkészülő jelentés tartalomjegyzékének tervezete. A szakemberek ezt még egy kicsit finomítják, de a lényege nem változik. Az összeállítást januárban hozzák nyilvánosságra a projekt honlapján (www.vahava.hu). A lapunkhoz eljuttatott, a projekt végrehajtásáról készült jelentés tartalomjegyzékének vázlata szerint a cselekvési koncepció először az elmúlt időszak kárait összegzi, majd javaslatokat tesz a jövőben bekövetkező károk jelentős (például 50 százalékos) csökkentésére, miközben olyan garanciarendszert próbál megteremteni, hogy a munka befejeztével – ahogy a professzor fogalmazott – a „vállveregetésen kívül történjék is valami”.
A jelentés első változata 2005 végére készül el, ezután nyilvánosságra hozzák, lehetőséget adnak a vitákra, és 2006 elején véglegesítik. Közben országgyűlési választások lesznek – jegyezte meg a professzor. A kutatók az új kormány asztalára kiérlelt javaslatcsomagot tesznek le. Az Országgyűlés elé a Nemzeti éghajlat-változási stratégia kerül, amit a kabinet terjeszt majd elő. A cselekvési programok vagy kormányszintűek, vagy regionális jellegűek, vagy vállalati döntéseket igényelnek. A Vahava-projekt csak ajánlásokat fogalmaz meg, a határozatok meghozatala a politikai és a gazdasági vezetők feladata lesz. Láng István úgy véli, 2005-ben sokat kell tenniük azért, hogy a döntéshozók bekapcsolódjanak az egyes akciókba, és sajátjuknak érezzék a problémakört. Nélkülük ugyanis nem lehetséges a javaslatcsomag megvalósítása.
A klímaváltozás esetleges hazai társadalmi hatásait a közelmúltban az MTA-n rendezett Klíma és társadalom elnevezésű konferencián is megvitatták. A ma élő nemzedékeknek hosszú távú, kétséges eredményekért kellene lemondaniuk rövid távú érdekeikről, ezért a társadalom felemás módon viszonyul a néhány évtizeden belül bekövetkező esetleges klímaváltozáshoz – mutatott rá Szirmai Viktória, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója a rendezvény után a távirati irodának nyilatkozva. Rámutatott: a klímakutatók között sem teljes az egyetértés abban, mennyire lesznek súlyosak a globális felmelegedés okozta éghajlati változások.

---