Zöld jelzés a hírszerzés reformjának

Hosszas huzakodás után helyi idő szerint kedd este elfogadta a titkosszolgálatok reformjának a törvényét az amerikai törvényhozás, amely a CIA második világháborút követő megalakítása óta a legnagyobb változást hozhatja az amerikai hírszerzés történetében. A törvény lényegében a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előzményeit és az illetékes szervek mulasztásait kivizsgáló független bizottság júliusban közzétett ajánlásait valósítja meg. A szenátusi jóváhagyást követően George W. Bush elnök még karácsony előtt aláírhatja a törvényt. A reform a 15 hírszerző szervezet együttműködésének a javítására, munkájuk összehangolására hivatott. Ezt fogja szolgálni a nemzeti terrorellenes központ is a kül- és belföldi stratégiai műveletek tervezésével és az információk egyeztetésével. A legnagyobb újdonság az elnök legfőbb hírszerzési tanácsadójának feladatát is ellátó nemzeti titkosszolgálati igazgató (DNI) kinevezése lesz, ő felügyeli majd az összes titkosszolgálatot és évi 40 milliárd dollárra rúgó költségvetésüket. Jelentős beleszólása lesz a Pentagon alárendeltségében működő szervezetek, így a külföldi elektronikus lehallgatást végző nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) dolgába is.
Közben újabb, Irakban, Afganisztánban és a kubai Guantánamón fogva tartottak ellen elkövetett nagyszámú visszaélést írnak le washingtoni hírszerzési jelentések, amelyeket a legnagyobb amerikai emberjogi szervezet, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) szerzett meg és tett közzé helyi idő szerint kedden. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon belső hírszerzésének (DIA) egy júniusi jelentése leírja, hogy iraki különleges egységek tagjai brutálisan bántalmaztak iraki foglyokat.