Molnár Csaba a részben az NBH lehallgatási jegyzőkönyvein alapuló vád szerint 2003 nyarán, az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként néhány ezer forint értékű ajándékokat, így egy tolltartót, egy karkötőt és süteményt fogadott el a pénzváltással foglalkozó, szír–magyar állampolgárságú Bassam Tarchétől. Ezért cserébe, hivatali kötelességét megszegve, jogtalan előnyhöz juttatta, államtitokká minősített információkat adott át pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentésekről.
Szebeni László bíró, elutasítva Turi György ügyész indítványát, kizárta a bizonyítékok sorából az NBH által rögzített telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit. A dokumentumok figyelembevétele sérti a titkos lehallgatások célhoz kötöttségének alkotmányos elvét, mivel a jegyzőkönyvek tartalma csak a megfigyelések alapjául szolgáló bűncselekmények bizonyítására használható fel – indokolta döntését a bíró.
Turi György perbeszédében két év felfüggesztett börtönt, lefokozást és pénzbüntetést kért Molnár Csabára, két vádlott-társa esetében pedig hivatali vesztegetés miatt szintén felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott.
*
Molnár Csaba ügyvédje, Zamecsnik Péter bűncselekmény hiányában mindhárom vádpontban védence felmentését indítványozta. Indoklása szerint az átadott információ nem volt államtitok, az ajándékok értéke nem tér el a pénzügyi életben megszokottól, a hivatali vesztegetésre vonatkozó vádpontnál pedig hiányzik a jogtalan előny, és nincs rá adat, hogy védencétől bármit is kértek vagy kaptak volna a pénzváltók. Ezzel egybehangzó perbeszédet mondott a másod- és a harmadrendű vádlott ügyvédje is, akik szintén védenceik felmentését indítványozták.
Zamecsnik Péter lapunknak úgy nyilatkozott: nem értelmezhető az ügyész lefokozásra vonatkozó indítványa, mivel ilyen mellékbüntetésről csak katonai bűncselekmények elkövetése esetén, katonai bíróság dönthet. Szebeni László döntéséhez hozzáfűzte: a jegyzőkönyvek kizárását már az eljárás nyomozati szakaszában javasolta. Molnár Csaba az utolsó szó jogán hangsúlyozta: nem követett el bűncselekményt, és munkaköri feladata volt a kapcsolattartás, valamint a titkos információgyűjtés, és ártatlannak vallotta magát az ügy másodrendű vádlottja, Dér Zoltán is. A bíróság január 12-én a harmadrendű vádlott utolsó szó jogán előadott védekezését követően elsőfokú ítéletet hirdet.

Magyarország nemet mondott a tízéves autók kötelező éves műszaki vizsgájára