A Mikroszkóp alatt

Újabb három évre Sas Józsefet helyezte a Mikroszkóp Színpad élére a Fővárosi Közgyűlés. Szép, határozott és szervilis lépés volt ez a testület baloldali részéről (ők döntöttek így); ha nem így határoznak, önmagukat tagadják meg. Az idő szalad, a múlt marad.
Miközben az újraválasztott igazgató önfeledten kacag, elmondanám, hogy direktor uram nem feltétlenül felelt meg a pályázati előírásoknak. Már az erkölcsi bizonyítvány körül baj volt, merthogy a mi Józsinknak nincs ilyen. Vagy ha van is, teli szeplőkkel. Igazgató uram ellen büntetőeljárás zajlik, többek között adócsalás gyanúja miatt. A másik meg az iskolai végzettség, melynek legfeljebb a hiányát tudja indokolni a magasröptű aktor. Engem nem zavar, ha egy tehetséges embernek még érettségije sincs, mert nem a papírokból kell nagyot alkotni, hanem ami az emberben benne van. Józsi azt hiszi, hogy benne ott van. Ezen el kellene morfondírozni. Nehéz felülmúlni a legendás elődöt, Komlós Jánost, aki kacagtató pályafutását megelőzően az ÁVH-nál töltött dolgos esztendőket, akárcsak a futtatott író, Berkesi András.
A Fővárosi Közgyűlésnek Sas Józsefre van szüksége, hogy működjék a Mikroszkóp Színház, más erre érdemes ember nincs se égen, se földön, kell az ő karaktere – ha nem lépne színpadra, ha nem az ő kezében lenne a marsallbot, valószínűleg matrózlázadás törne ki. Kell a nemzetnek egy önfeledten kacagó, adócsalással gyanúsított színigazgató. Sas József egyébként tökéletesen beleillik a képbe – félő csak az, nehogy kettős látása legyen a fogyasztónak – nekünk –, merthogy erre nagy az esély…