Jasszer Arafat 69 éves utóda 483 039 szavazattal a voksok 62,32 százalékát szerezte meg, míg a második helyen végzett, 51 esztendős, független Musztafa Bargutinak a voksok 19,8 százaléka jutott 153 516 szavazattal. A harmadik helyezett a Demokratikus Front Palesztina Felszabadulásáért nevű radikális szervezet jelöltje, Tejszír Háled lett 3,5 százalékkal. Hana Nászer, a központi választási bizottság elnöke szerint a szavazáson 775 164 ciszjordániai, kelet-jeruzsálemi és gázai övezeti palesztin vett részt. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló úgy vélekedett, hogy a labda most az izraeliek térfelén van. „Ha továbbra is telepeket építenek, falat emelnek, és agressziót követnek el ellenünk, minden összeomlik.”
Abbászt az ellenzéki radikális iszlám csoportok, a Hamász és az Iszlám Dzsihád is együttműködésükről biztosították. Számi Abu Zuhri, a Hamász gázai szóvivője hétfőn közölte: együtt fognak dolgozni a „megválasztott elnökkel”, jóllehet kétségeik vannak az eredményt illetően, egyrészt a szavazáson tapasztalt szabálytalanságok miatt, másrészt, mert nem jeleníti meg sem a diaszpórában élő palesztinok, sem a Hamászhoz és az Iszlám Dzsihádhoz hasonló csoportok véleményét, amelyek bojkottálták a választást.
Mohammed al-Hindi, az Iszlám Dzsihád szóvivője úgy foglalt állást, hogy a belső nézetkülönbségeket párbeszéd útján akarják megoldani.
A palesztinoknak Mahmúd Abbász elnökké választása után a terrorizmus elleni harcra kell összpontosítaniuk – hangsúlyozta hétfőn Ariel Saron izraeli kormányfő. Simon Perez, az Izraeli Munkapárt elnöke „megalkuvás nélküli, de mérsékelt, intelligens és tapasztalt” embernek minősítette a győztes palesztin vezetőt.
Az a tény, hogy Mahmúd Abbászt nagy többséggel megválasztották, még nem garancia a palesztin társadalom egyöntetű támogatására – nyilatkozta lapunknak Rostoványi Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő. A végeredményen viszont nem csodálkozhatunk, hiszen ellenfeleit kevésbé ismerték, és nyilvánvalóan kisebb támogatottsággal is rendelkeztek. Feltűnőnek nevezte, hogy a frissen megválasztott elnök választási kampánya során kedvezni kívánt a radikálisoknak, amikor cionista ellenségnek minősítette Izraelt. Rostoványi Zsolt úgy véli, csak ezután derül ki, mennyire volt eredményes ez a retorikai fogás. Ugyanakkor kérdéses, mennyiben működik együtt Abbásszal az izraeli fél, egyelőre az a lehetőség sem zárható ki, hogy az erőszak eszkalációját nem sikerül megakadályozni. A szakértő rámutatott: mindkét fél felelős az események további alakulásáért, de nem szabad elfejteni, hogy a kulcskérdések – mint Jeruzsálem jövője, a palesztin menekültek hazatérésének ügye és a zsidó telepek sorsa – továbbra is megoldatlanok.
Nem vár politikai áttörést Abbász győzelmétől N. Rózsa Erzsébet, a Teleki László Intézet munkatársa sem. Mint mondta, felettébb kétséges, hogy a nem is olyan régen még csekély támogatottságú politikus képes megjeleníteni a palesztin társadalom egységét. A felfokozott várakozások miatt a türelmi idő meglehetősen lerövidült, éppen ezért Abbásznak lépnie kellene, ha valódi változásokat szeretne. Erre azonban már csak azért is kevés az esély – véli a szakértő –, mert a legfontosabb ügyekben a palesztin és az izraeli társadalom egyaránt megosztott, arról nem is beszélve, hogy egyelőre határozott amerikai cselekvési terv sem körvonalazódik. N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett arra, hogy Mahmúd Abbász programja – legalábbis a lényegét illetően – megegyezik Arafatéval, így nem várható elmozdulás a kétoldalú tárgyalásokat illetően sem. A palesztin társadalomban létezik a demokratizálási igény, és már nagyon régóta megvan a békevágy is – szögezte le N. Rózsa Erzsébet.
origo.hu
Újabb fordulat jön az időjárásban a hét elején
