Agrárhitelprogram: mire lesz elegendő?

Új agrárhitelprogramot hirdet hamarosan a kormány, amelynek eredeti célja a kis- és középvállalkozások beruházási forráshoz való juttatása. Szakértők csak akkor támogatnák ezt a konstrukciót, ha a felvehető hitel összege alacsonyabb lenne és az integrátorok „áttételesen” sem nyújthatnák be pályázataikat e programra.

Nagy Ottó
2005. 01. 20. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kihirdetését követő harmadik napon lép életbe a kormány által tegnap elfogadott új, negyvenmilliárd forintos agrárfejlesztési hitelprogram, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) folyósít. A program keretében felvett hitelek kamata 6,2 százalék lesz, s maximum 15 éves lejáratra, azon belül pedig legfeljebb kétéves türelmi idővel folyósíthatók, a felvehető hitel végösszege pedig elérheti a 400 millió forintot. A hitelprogram keretében – elméletileg csak – a mezőgazdasági termékek előállításával, illetve e termékekhez kapcsolódó szolgáltatások végzésével foglalkozó kis- és középvállalkozások juthatnak beruházási forráshoz – gyakorlatilag azonban úgy tűnik, hogy az integrátorok is bekapcsolódhatnak. A hitelek tehát a mezőgazdasági termékek tárolásához szükséges raktárkapacitás fejlesztésére, bővítésére is felhasználhatók. A konstrukció keretében nyújtott hitelek a Nemzeti fejlesztési terv és annak agrár- és vidékfejlesztési operatív programja más fejlesztési célokhoz is kapcsolódhatnak és hozzájuk a kezességvállaló intézmények által nyújtott kezességvállalás is felhasználható.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a kedvezményezettől tájékoztató igazolást kér, és a támogatás tartalmát beleszámítja az adott programban meghatározott támogatási intenzitásba, és igazolások alapján biztosítja, hogy az ugyanazon támogatási jogcímekre az agrár- és vidékfejlesztési operatív programban és a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben meghatározott bruttó támogatási értékek közül az alacsonyabb kerüljön betartásra. Ha viszont a hitelprogram keretében felvett hitelekhez közvetett állami támogatást tartalmazó kezességvállalás kapcsolódik, a kezességvállalás nyújtója köteles a kedvezményezett részére a kezesség támogatási tartalmáról tájékoztató igazolást adni, és azok adatairól nyilvántartást vezetni.
Szakértők a hitelprogram kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy ameny-nyiben az integrátorok, vagy olyan termelői csoportok is pályázhatnak, ahol integrátor is van a tagok között, akkor elvész a program eredeti célja, mert már nemcsak a kis- és középvállalkozásokat támogatja, hiszen egy nagy integrátor könynyebben jut hitelhez, mint akár egy közepes termelő. A felvehető hitel összege is ezt a tendenciát erősítheti; tudomásunk szerint az eredetileg 600 millió forintos felső limit így is módosult. Voltak olyan információk is, miszerint 900 millió forint lett volna a felvehető hitel maximált összege és igaz az is, hogy a határozat véleményezésekor a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége a 200 millió forintos felső pályázati összegre tett javaslatot.



Francia–magyar megállapodás. Határozatlan időre szóló partnerségi megállapodást köt a magyar és a francia agrárkamara elnöke. Az egyezmény az Európai Unió közös agrárpolitikai (CAP) reformjának úgynevezett második pillérére, a vidékfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Ezért elsősorban a gazdálkodók képzésében és a mezőgazdaság versenyképességének növelésében irányoz elő a jelenleginél hathatósabb közös munkát. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.