Míg Magyarországon az erőfeszítéseket arra összpontosítják, hogy az Eurostat több száz oldalas kiadványából miként lehet egyetlen semmitmondó adatot sikerré felfújni, addig Brüsszelben a magyar kormány kudarcot kudarcra halmoz.
Ezen a héten tárgyalja Brüsszelben az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága az előcsatlakozást segítő alapokról – és ezen belül a PHARE- és SAPARD-pénzekről – szóló 2004/2-es különjelentését, amely a 2003-as időszak felkészülési teljesítményével foglalkozik. E jelentésből kiderül, hogy a SAPARD a mezőgazdaság területén csak részben vagy egyáltalán nem tudta szolgálni a csatlakozási felkészülés ügyét. Ezért a felelősséget részben az unió kormányának, vagyis az Európai Bizottságnak, részben pedig a tagállami hatóságoknak, így például a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak kell viselni.
Az uniós bizottságnak leginkább az vethető a szemére, hogy nem készült fel a rá váró feladatokra, míg a tagállami hatóságoknak az, hogy feleslegesen túlbonyolították és életidegenné tették a pályáztatási rendszert.
Pálfi István, a költségvetési ellenőrzési bizottság néppárti tagja lapunknak elmondta: további vizsgálódásaik eredményeként az is kiderült, hogy Magyarország abszolút sereghajtóvá vált e források megszerzésében. Hozzátette: Magyarország 2004. szeptember 30-ával, tehát négy hónappal a csatlakozás után tudta csak lekötni a forrásokat, de ez még messze nem jelenti a források lehívását és tényleges eljuttatását a gazdatársadalomhoz. A néppárti europarlamenter példaként említette, hogy a cseh gazdák már a csatlakozás előtt, 2003. december 31-ével megkapták ezeket a forrásokat.

Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében