A szó jelentése csekély, jelentéktelen dolog, apróság. Ahogyan lépdelünk a gyurcsányi mélységekbe, ahol a rákbetegség is bagatell, akarat és verbalizmus kérdése, úgy válnak bagatell ügyekké az ügyek. A szocialisták azért győztek, mert megfogadták, mindent másképpen, erkölcsösebben, átláthatóbban fognak „csinálni” erkölcstelen és antidemokratikus elődjüknél, „azorbán-kormány”-nál. Három év telt el az új kurzus ámokfutásával, és megértük, hogy minden aljasságukat, hazudozásukat, törvényszegésüket és piszkoskodásukat a hivatali elődjükkel próbálják takargatni. Mert az Orbán-kormány is… Tisztelt kormányzó urak! Önök nem hivatkozhatnak arra, mi volt Orbán alatt, mert önök azt a gyakorlatot akarták eltörölni, az önökre szavazó reménykedően buta manipulált tömegre számítva.
Túl sok bagatellel találkozunk mostanában, amelyeket visszafelé mutogatva sem lehet beilleszteni a kormány normális működésébe. Túl sok a bizonytalanság, a haverság, túl sok a hazudozás és a törvénytelenség, ami kifejezetten rosszat tesz az amúgy is megrogyott demokráciaképünk megítélésének. Igaz, mit lehet várni attól a kormánytól, amely képtelen levetkőzni azokat a beteges pártállami reflexeket, melyek mindkét miniszterelnökének kormányzati módszereit jellemzi?
Itt van például Görgey Artúr Gábor hétmillió forintos bagatellje. Ez a betegesen hiú és miniszternek dilettáns férfiú állítólagosan hasznos tanácsaiért kapta az átlagember szemében kiugróan magas összeget. A tanácsok persze titkosak, láthatatlanok, sőt leírhatatlanok. S melyek haszna körülbelül a nullát közelíti. De Görgey önértékelése is tragikus: nem veszi észre, hogy ez a hétmillió forint legalább három lélegeztető gép ára, legalábbis az Orbán-kormány ellenzékének etalonja szerint. Mitől olyan értékes Görgey Gábor? A fene tudja, talán az Orbán Viktor ellen írott minősíthetetlen és zavaros „esszéi” miatt. Ez viszont nem ér meg hétmillió közpénzt. Ellenpéldaként, annak idején a Kossuth rádió Déli Krónikájának vezető híre volt, hogy a Demokrata nyert négymillió forintot a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. Utólag az vésődött be a köztudatba Bajomi Lázár Péter jóvoltából, hogy az Orbán-kormány „kitömte” pénzzel a Demokratát
A másik vadiúj bagatell Déri Miklós havi 755 ezer forintja, amennyiért a Fényes Tekintetű Gyurcsány Fletót fotografálja. Sok vagy kevés? Ki tudja? Az bizonyos, hogy a Magyar Narancs fotósa momentán a miniszterelnök udvari fényképésze. Ami a „független” értelmiség szemében más helyzetben a megvetés szinonimája. Kíváncsiságom elméleti: mit tett volna a média, ha Orbán Viktor Tóth Tibort, a Magyar Nemzet kitűnő fotósát emeli a házi fotós rangjára? Akármennyiért.
Bagatell a 755 ezer forint? Nem tudom. Feldereng az Ezüsthajó és a Happy End, és velük a dilemma. Orbán kolbásztöltése undorító népszerűség-hajhászás, Gyurcsány puncsfagylaltozása a Terror Háza farvizén a miniszterelnöki nyelvmozgás spontán bemutatása.
Bagatell a kaposvári tanár meghurcolása? Bizony az. Vesztére megvédte Szita Károlyt, és azt mondta, aki róla ilyeneket pletykálna, azt géppisztollyal lőné le. Igaza van. Ebben a helyzetben, ami ma itt van, vagy megerőszakolod az ellenfeledet, vagy lelövöd. Az egész ügy bagatell és nevetséges, beleértve azt a stréber kis tetűt, aki magnóra vette a tanár szavait. Akinek ez a bagatell az állásába kerülhet.
A hét aranyérmes bagatellje Liptai Claudia, aki a totál primitív szerelmesüzenet-verseny egyik beküldőjének firkálmányában nem ismerte fel Heinrich Heine világhírű szerelemes versét, a Vallomást. Szerencsére a verset nem Gyurcsány írta Klárinak. Heine meg kit érdekel?

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai