Bővülő Erasmus-program

Rekorddal zárta a 2003–2004-es tanévet hazánkban az Európai Unió felsőoktatásban részt vevők mobilitását támogató programja. Az Educatio Press hírügynökség tudósítása szerint az Erasmus keretében 2058 magyar diák tanulhatott valamelyik külföldi egyetemen. Növekedett a kiutazó tanárok száma is. A programban egyébként Európa-szerte összesen csaknem 136 000 diák és 18 500 oktató vett részt a fenti időszakban.
Magyar felsőoktatási hallgató először 1997-ben vehetett részt a tíz évvel korábban indított, majd 1995-ben kiszélesített Erasmusban, amely a felsőoktatási intézmények partnerségén alapul. Az egyetemek és a főiskolák az EU által előre rögzített feltételeknek megfelelő hallgatói, illetve oktatói csereprogramról állapodnak meg, a kiutazókat pedig Brüsszel ösztöndíj-támogatással és az adminisztrációs költségek fedezésével támogatja.
Az ösztöndíj-kiegészítés több szintet jár meg, mire eljut a kedvezményezetthez. Első körben a programban részt vevő iskolák pályáznak az Európai Bizottsághoz, majd ha ez sikeresnek bizonyul, az adott intézmény a maga nemzeti irodájához – hazánkban a Tempus Közalapítványhoz – nyújthat be pályázatot. Utóbbin dől el, hogy hány részvevőt, milyen hosszú időre indíthatnak a programon, vagyis a felsőoktatási intézet mekkora támogatást oszthat el a hozzá pályázó diákjai és oktatói között.
Bár külső szemlélő számára első pillantásra nem evidens, az Erasmus valójában gazdasági program. Egy hasonló elvek alapján működő és viszonylag egységes felépítésű európai felsőoktatási térség nélkül ugyanis aligha lehet teljesíteni a lisszaboni stratégiát, vagyis hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljon. Hogy a felsőoktatás fejlesztésére fordított pénz kamatostul megtérül, arra Írország közelmúltbeli fejlődése a legjobb példa. Uniós taggá válásuk után az írek ugyanis úgy döntöttek, hogy – szemben például Görögországgal – zömmel nem a látványos és népszerű infrastrukturális beruházásokra fordítják a kohéziós és strukturális alapok pénzét, hanem a kezdetben visszhangtalan humán erőforrás fejlesztésére. Ez később jó döntésnek bizonyult, hiszen a nem egészen négymilliós ország 1995 és 2001 között nagyon erős, évi átlagban kilencszázalékos gazdasági növekedést produkált.

*****
Ebben a hónapban még jelentkezhetnek a nyelvszakos hallgatók vagy a már végzett nyelvtanárok a Comenius-programban meghirdetett nyelvtanár-asszisztensi akcióra a Tempus Közlapítványnál. Az ösztöndíjat elnyerők az unió valamely közoktatási intézményében három-nyolc hónap időtartamú megbízást nyerhetnek el. A tanáraszszisztensi program két fő célja, hogy a leendő nyelvtanárok lehetőséget kapjanak nyelvi, kulturális és pedagógiai ismereteik bővítésére. A fogadó intézményben a nyelvi asszisztensek feladata az idegen nyelv tanításán kívül hazájuk nyelvének megismertetése.