Az államközösség diplomáciai vezetője – egyébként a szerb kormánykoalícióban levő Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke – azok közé a szerb politikusok közé tartozik, akikkel a legkönnyebb szót érteni az európaiaknak, tehát a budapesti politikusoknak is, nemkülönben a vajdasági kisebbség tagjainak is. Nem volt mindig így, Draskovics és vele együtt pártja a kezdetektől pozitív pályát futott be, hogy a valamikori nacionalistából, időnként ellentmondásos politikai személyiségből egy nyugati irányultságú nézeteket valló, kiszámítható politikussá váljon, mint átformálódó pártja is.
A kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos nézetei ismeretesek. Már korábban kifejtette, hogy nem ellenzi a kettős állampolgárságot, hiszen országa erre a kérdésre a legliberálisabb megoldást találta. S a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának is támogatója. Az EU felé törekvő ország diplomáciai vezetőjeként tisztában van vele, hogy a kisebbségi kérdés rendezése fontos feltétele az integrációnak.
Mint a hágai törvényszékkel való együttműködés is. Draskovics – aki tegnap Londonban tárgyalt ezzel kapcsolatos ügyekben – e kérdésben magával a szerb miniszterelnökkel is szembekerült. Világos számára, hogy a hágai vádlottak kiszolgáltatása jelenleg elsőrendű nemzeti érdek, anélkül ugyanis Szerbia – vagy Szerbia-Montenegró, ha még megmarad az államközösség – nem csatlakozhat Európához. A minapi fejlemények – az amerikai szankciók bevezetése – éppen ezt támasztották alá. Szerbia nemhogy nem csatlakozhat, hanem elszigetelődik az egész nemzetközi közösségtől, visszakerülhet a milosevicsi embargós időkbe, ha nem változtat politikáján. Draskovicséknak és a hozzájuk hasonló politikai erőknek – amelyeket a demokratikus ellenzék soraiban kell most keresni – a szerb kormánykoalíció legnagyobb pártjával, a Kostunica kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párttal és a felerősödött szélsőségesekkel kell megküzdeniük.
Tadicsék felhívása. A Borisz Tadics szerb elnök vezette Demokrata Párt felszólította a szerb kormánykoalíció kisebb pártjait, a Szerb Megújhodási Mozgalmat, az Új Szerbiát és a G17 Pluszt, hogy lépjenek ki a koalícióból. Kostunica Hága-ellenes politikáját tette felelőssé az amerikai szankciókért, amely politika ismét nyomorba döntheti az országot és polgárait. (S. I.)
