Cambridge és a Pázmány közös kurzust indít

James Crawford professzor, a cambridge-i egyetem jogi karának dékánja gyakori vendég Magyarországon. Nagyrészt neki köszönhető, hogy létrejött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Cambridge-i Egyetem közös kurzusa, amellyel magyar diákokat oktatnak a világhírű intézmény tanárai a brit jogra. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy ő védte Magyarországot Szlovákiával szemben a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése kapcsán indult hágai perben. A professzor akkor is kitartott hazánk védelme mellett, amikor megtudta, hogy a Horn-kormány a háttérben titkos tárgyalásokat folytat a szlovák féllel a vízlépcső megépítéséről. James Crawfordot Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól kérdeztük.

Közös kurzust indít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Cambridge-i Egyetem. Miért éppen Magyarországra esett a választásuk, és azon belül miért a Pázmánnyal keresték az együttműködést?
– A képzési programunk célterülete Közép-Európa. Varsóban már 1991-ben elindítottuk ezt a kurzust. Azóta már képzünk hallgatókat Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában is. Bevallom, tárgyaltunk más egyetemekkel is, de a nagy intézményekben rendkívül lassú volt az ügyintézés. Ekkor kerestük meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, ahol azonnal kapva kaptak az ötleten, és pillanatok alatt megteremtették a képzés feltételeit.
– Az így szerzett képesítés mennyivel ér többet, mint a hagyományos magyar jogi diploma?
– A kétéves képzés végén a magyar diákok európai és brit jogból is diplomát kapnak. A tanulók angolul tanulnak és ezen a nyelven is vizsgáznak. A diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek az angolszász jogrendszerrel, ami teljesen eltér a Magyarországon használatos kontinentális jogtól. Az előadások egy részét a Cambridge-i Egyetem Magyarországra látogató professzorai tartják. A magasan kvalifikált jogászoknak a határokon átnyúlóan kell tudniuk dolgozni. Ha elvégzik ezt a kurzust, akkor megértik majd a nemzetközi ügyeket is. A diplomával jó esélyt kapnak arra, hogy nemzetközi irodákban jussanak álláshoz.
– Az induláskor negyven, kiemelkedő képességű hallgató vesz részt a képzésen. Tervezik, hogy a későbbiekben bővítik a létszámot?
– Mindenképpen korlátozzuk a létszámot. Csak a legjobbakat vesszük fel a képzésre, mivel nagyon kemények a követelmények. Így csak azok végeznek nálunk, akik később majd a szakma krémjét alkotják.
– Ki állja a kurzus költségeit?
– A Cambridge-i Egyetem különböző alapítványai támogatják a képzést. A diákoknak egy tanév százezer forintba kerül. A professzorok azzal járulnak hozzá a magyarországi oktatáshoz, hogy a lehető legalacsonyabb óradíjért dolgoznak.
– Korábban is hallott már az egyetemről?
– Igen, méghozzá az egyik leghíresebb nemzetközi perben. Történt ugyanis, hogy a trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához csatolták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem birtokait. Az iskola a hágai bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy az egyetem önálló jogi személyiség, nem a magyar állam tulajdona, ezért megilletik a birtokai. 1933-ban meg is nyerte a pert, és visszakapta a területeit. Ez precedensértékű ítélet volt, amit minden valamirevaló nemzetközi jogász ismer.
– Ön nemzetközi jogászként Magyarországot védte Szlovákiával szemben a bős– nagymarosi vízlépcső kapcsán indult hágai perben. Miért döntött úgy, hogy vállalja hazánk védelmét az ügyben?
– Nem én választottam Magyarországot, hanem a magyar állam döntött mellettem. Ügyvéd vagyok, és az a feladatom, hogy a legjobb tudásom szerint elvégezzem a rám bízott feladatot. Azt azonban elismerem, hogy minél tovább dolgoztam a bősi ügyön, annál inkább a meggyőződésemmé vált, hogy a magyaroknak van igazuk. A per során kapcsolatba kerültem több természettudóssal, akik elmagyarázták, hogy a szigetközi térségben milyen súlyos környezeti károkat okoz az erőmű. Még mindig nagyon sokat kellene tenni azért, hogy a térség vízellátása megfelelő legyen.
– Elégedett volt az ítélettel?
– Lehetett volna rosszabb is. Az volt a fő probléma, hogy Magyarország nagyon későn lépett vissza a vízlépcső megépítésétől. Ekkor már a szlovák oldalon szinte elkészültek az erőművel, az első szakasz befejezését tehát nem lehetett megakadályozni. A legrosszabbat sikerült elkerülni, mivel Szlovákia nem tudta elérni, hogy Magyarország az eredeti tervek alapján építse fel a vízlépcsőt. Ez egyébként beláthatatlan méretű természeti károkkal járt volna.
– Az utóbbi időben olyan információk kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a Horn-kormány titkos tárgyalásokat folytatott a szlovák féllel a vízlépcső megépítéséről, miközben önök a magyar állam nevében ez ellen küzdöttek a bíróságon. Tudott erről?
– Megpróbáltam nem foglalkozni ezzel az üggyel. A minimális támogatást azért megkaptuk a magyar kormánytól, én pedig arra koncentráltam, hogy ügyvédként a lehető legjobban elvégezzem a munkámat. A peres feleknek persze joguk van egymással közvetlen tárgyalásokat folytatni, az már más kérdés, hogy ez mennyire etikus.