Történelmi fordulópont az újraegyesített Európa első közös dokumentuma – ezekkel a szavakkal méltatták magyar európai parlamenti (EP-) képviselők tegnap Strasbourgban az EU alkotmányát. A dokumentumról ma szavaz a parlament. Mind Szájer József fideszes, mind Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő közölte: a csoportjukhoz tartozó magyar törvényhozók jóváhagyják majd az alkotmányt elfogadó határozati tervezetet.
Tabajdi Csaba újságíróknak elmondta: nem pusztán azért tartja történelmi fordulópontnak az alkotmányt, mert az a kibővített unió működéséhez elengedhetetlen, hanem, mert belekerült a kisebbségek ügye is. Hangsúlyozta, az EU közösségi joganyagában korábban nem volt utalás a nemzeti kisebbségekre, az ezekhez tartozó emberekre, ám ha az alkotmány életbe lép, akkor ez a kérdés végre a közösségi joganyag részévé válik, s hozzá lehet látni egy működő európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásához.
Szájer József arról beszélt, hogy az alkotmány az újraegyesített Európa első közös dokumentuma, olyan szöveg, amelynek létrehozásába már az új tagok is aktívan bekapcsolódtak. Mint mondta, talán éppen ez az oka, hogy az első két állam, amely ezt az alkotmányt jóváhagyta, két új tagország, Litvánia és Magyarország volt. Szájer emlékeztetett, hogy Európa a kisebbségek közössége is, s hogy a magyar Országgyűlés az EU-alkotmány ratifikálásakor egy olyan kiegészítést fogadott el, éppen a Fidesz kezdeményezésére, amely a kisebbségi jogok kollektív gyakorlását is a kisebbségek védelmének kategóriájába sorolja. Szólt arról is, hogy a kereszténység szerepének megemlítése az alkotmányban tényszerű dolog lett volna: e terv pártolói, köztük ő maga nem Európa laicitását akarták kétségbe vonni, hogy az alkotmány bevezeti az egyházak és az EU közötti párbeszéd intézményét.
origo.hu
Köllő Babett is beszállt a Jennifer Lopez őrületbe
