Elherdált sportingatlan?

Egykori sportminiszteri ténykedése egyik utolsó lépéseként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy egy sportalapítvány az ingyen birtokába jutott, elidegenítési tilalom alatt álló telkének egy részén túladjon. Amíg a Fidesz arra kíváncsi, hogy a kormányfő felelősnek érzi-e magát az értékes sporttelep elherdálásában, a kormányszóvivő tévedésről, tudatos félretájékoztatásról beszél.

Tizenöt évig – a korábban hatályos sporttörvény szerint – csak sportcélokra lehetett volna használni azt a budapesti, Kőér utcai ingatlant, amelyet az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa 1997-ben ingyen kapott tulajdonba, kincstári elidegenítési és terhelési tilalom mellett. Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő tegnap azonban arról számolt be, hogy az ingatlant megosztották, és abból mintegy kilencezer négyzetméternyi területet sport célú ingatlanként eladásra kínáltak tavaly. A telek végül 191 millió forint plusz áfáért kelt el, ám az augusztusban szentesített vételi szerződés rögzítette, hogy csak akkor érvényes az adásvétel, ha feloldják az ingatlan kizárólag sportcélra történő hasznosítását. Szijjártó hangsúlyozta, hogy ezt kizárólag egy személy tehette meg, az akkori gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, mostani miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. A fideszes politikus be is mutatta sajtótájékoztatóján azt a szeptember 13-án kelt dokumentumot, amelyben Gyurcsány méltányosságból hozzájárulását adja az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez, illetve az ingatlan eladásához. Néhány nap múltán egymilliárd forintos jelzáloghitelt jegyeztek be a telekre. Szijjártó szerint a „történet mögött egy jól lekövethető hátsó szándék húzódik meg”, máskülönben a sport célú hasznosítás alóli kivonást a tranzakció előtt bonyolították volna le. A Fidesz több kérdést is eljuttat a kormányfőhöz a történtekkel kapcsolatban. Kíváncsiak például arra, felelősnek érzi-e magát Gyurcsány Ferenc, amiért részt vett a közvagyon elherdálásában.
Batiz András kormányszóvivő szerint Szijjártó vagy óriásit téved, vagy tudatosan tájékoztatja félre a közvéleményt. Mint mondta, az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa tavaly döntött úgy, hogy sport célú beruházást szeretne végrehajtani a telken, amelyet ennek érdekében kettéosztottak. A tervezett beruházás érdekében a telek kisebb részét más forrás híján el kellett adniuk. Batiz úgy látja, az ingatlanrész „árában lett eladva”, hiszen a 2004 januárjában végzett értékbecslés nagyjából megfelelt a 191 millió forint plusz áfás vételárnak.
A méltányossági engedélyező határozat megszületését azzal indokolta, hogy egy sport célú beruházásról van szó. – Az elidegenítési és terhelési tilalom valóban tizenöt évre szólt, amelyből csak hét telt el, ám az akkori sportminiszter méltányossági körben ezt felülbírálhatta, mert a sporttörvény szellemében egy működő ingatlanon működő sportlétesítmény jön létre – magyarázta Batiz, hozzátéve: az egymilliárd forintos jelzáloghitelt a cégnek nem erre az egy ingatlanjára, hanem összesen négy ingatlanra jegyezték be. Az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványától megvett területre 140 millió forintos hitelt kapott a cég.