Míg 2003-ban az éves infláció 4,7 százalékot tett ki, 2004-ben a fogyasztói árak 6,8 százalékkal növekedtek. A mutató tavalyi romlásából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi gyorstájékoztatója szerint mintegy két százalékpontnyi az áfa és a jövedéki adó megemelésének tulajdonítható. Nem véletlen, hogy az utóbbi időkben egyre hangsúlyosabb kérdéssé vált: a magas közterhek versenyképességünk visszaesését okozzák.
A családoknak igen kedvezőtlen a háztartási energia – az infláció dupláját is meghaladó – 14,1 százalékos drágulása, de a szolgáltatások éves átlagárainak 7,6 százalékos emelkedése is tekintélyesnek nevezhető. Különösen annak fényében, hogy a reálkeresetek 2004 első tíz hónapjában átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi esztendő utolsó hónapjában az alapdrágulás (maginfláció) 2003 decemberéhez viszonyítva 5,0 százalék volt. A szolgáltatások átlagot meghaladó hétszázalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés, valamint a szemétszállítás 17-17, az elektromos energia, a vezetékes gáz, továbbá a kábeltelevízió-előfizetés 12-12, a társasházi közös költség és a vízdíj 11-11 százalékkal drágult a 12 hónap alatt. Az élelmiszerek árai 4,4 százalékkal emelkedtek, közülük a sertészsiradék 49, a cukor 24, a sertéshús 21, a dohányáru 20, a kenyér, a párizsi és a kolbász 10-10, a rizs és a házon kívüli étkezés egyaránt 9 százalékkal drágult.
origo.hu
Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”
