Emlékezés Oswiecimben

Közel negyven ország állam- és kormányfője, köztük Magyarország képviseletében Mádl Ferenc köztársasági elnök részvételével emlékeznek ma az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulójára. Jelen lesz többek között a belga király, II. Albert, Hollandia királynője, Beatrix, az államfők sorában az orosz, az izraeli, a francia és a német elnök, a tábort megjárt édesapja révén személyesen is érintett Viktor Juscsenko és az amerikai alelnök, Dick Cheney. A Vatikánt Jean-Marie Lustiger bíboros, az Európai Uniót a parlament és a bizottság elnökei, Josep Borell, illetve Jose Manuel Barroso képviseli. A megemlékezés helyszíne az úgynevezett kettes tábor, Birkenau, ahol az áldozatok emlékműve előtt kialakított színpadon felolvassák II. János Pál pápa üzenetét, felszólal Wladyslaw Bartoszewski egykori 4427-es számú fogoly, volt lengyel külügyminiszter, Simone Veil, a Holokauszt Emlékszövetség elnöke, hajdan 78 651-es számú fogoly, a roma elhurcoltak nevében pedig Romani Rose. A politikusok közül Aleksander Kwasniewski lengyel, Vlagyimir Putyin orosz és Móse Kacav izraeli elnök mond rövid beszédet.
A napokban kisebb sajtóvita bontakozott ki akörül, hogy a lengyel elnök egy interjúban kategorikusan elutasította, hogy Horst Köhler német államfő felszólaljon Oswiecimben. Arról Kwasniewski nem szólt, hogy német kollégájának egyáltalán volt-e ilyen szándéka, a hagyományokra hivatkozva azonban eleve elutasított egy ilyen kérést. Emlékeztetett arra is, hogy országa nyugati szomszédjában egyre többen csak Drezda bombázását fájlalják, s elfeledkeznek arról, ki és milyen ideológiára alapozva robbantotta ki a második világháborút. Néhány elemző e megszólalás kapcsán értetlenkedve vetette fel, hogy Gerhard Schröder a normandiai partraszállásra emlékező múlt nyári rendezvényen beszédet mondhatott. A sebek tehát hat évtized múltán is nehezen gyógyulnak, és az érintettek ma is rendkívül érzékenyen közelítenek az egykor történtekhez. A lengyel sajtóban például megütközve fogadták, hogy néhány nyugati orgánum nem náci, hanem félrevezetően lengyel koncentrációs táborként említi Auschwitzot.
A mai megemlékezéssel párhuzamosan Hagyjátok élni a népemet! címmel tartanak konferenciát, az utóbbi napokban kiállítások és veterántalálkozók sorával idézték fel a hat évtizeddel ezelőtt és korábban történteket, de Krakkóban a hét elején koncerttel tisztelegtek a holokausztban elpusztult cseh muzsikusok előtt. A múzeummá átalakított egykori tábor területén a mai főhajtás előtt egyszerre több tévéstáb is forgat, az állami megemlékezésről pedig várhatóan több mint ezer újságíró tudósít majd.
Azonban nem csupán itt, Oswiecimben emlékeztek. Párizs jelentős részben zsidók lakta Marais negyedében például emlékfalat avattak a náci megszállás alatt Franciaországból deportáltak emlékére, Hollandiában pedig az innen elhurcolt áldozatok neveinek maratoni felolvasásával adóztak. Rendkívüli ülést tartott ez alkalomból az ENSZ közgyűlése, Strasbourgban pedig az uniós tagországok zászlóinak félárbocra engedésével adóztak a holokauszt zsidó és nem zsidó áldozatai előtt. Kegyelettel emlékezett meg az auschwitzi haláltábor, a holokauszt áldozatairól Gerhard Schröder német kancellár is, kijelentve, hogy az antiszemitáknak soha többé nem szabad felülkerekedniük sem Németországban, sem másutt.